További Jog cikkek
Kapcsolódók (3)
Virágzik a kémkedés a hidegháború után is
Letartóztatták azt a litván férfit, aki betört az orosz titkosszolgálat - FSB - számítógéphálózatába kémkedés vádjával.
Letartóztatták azt a litván férfit, aki betört az orosz titkosszolgálat - FSB - számítógéphálózatába kémkedés vádjával.
Az Európai Parlament egyik képviselőnője feljelentést tett a német legfelsőbb ügyésznél, illetve a traunsteini és berlini ügyészségen az Echelon lehallgatórendszer ellen. A feljelentés ismeretlen tettesek ellen irányul, akik főként az USA-ban és az Egyesült Királyságban üzemeltetik a hálózatot, illetve a német kormány ellen, amely saját területén megtűri a kémrendszer egyes elemeit.
Ilka Schröder feljelentésében a Duncan Campbell, Florian Rötzer és Antje Endell korábbi jelentésére, megjelent cikkekre, illetve a német kormány képviselőinek nyilatkozataira hivatkozik. A német legfelsőbb ügyész illetékességét a vonatkozó szabványügyi törvényekből vezeti le. Schröder asszony feljelentésében azt valószínűsíti, hogy a jogszabályokat nyilvánvalóan sérti a vélt tettesek által gyakorolt gazdasági kémkedés.
A tartományi ügyészségek illetékessége a tetthelyből következik. A traunsteini ügyészség körzetében van a Bad Aibling környéki, hidegháborúból örökölt titokzatos antennaerdő. A német állampolgárok ellen külföldről szerveződő bűntények pedig a berlini ügyészség alá tartoznak. Ennek kapcsán Schröder az amerikai NSA Fort Meade, Menwith Hill és Morwenstow mellett fekvő létesítményeit említi feljelentésében.
A lehallgatási tevékenység megalapozza azt a gyanút, hogy sérül a német büntető törvénykönyv "bizalmas szóváltásra" vonatkozó paragrafusa (§ 201 StGB). Adatokat tulajdonítanak el, megsértik a levéltitkot, amely pedig a 202 és 202a paragrafusokba ütközik. Ezen kívül illetéktelenül vállalati és üzleti titkokat technikai eszközökkel elemeznek, amit pedig a német büntetőjog a külföldön elkövetett cselekmények esetében is szankcionál.
A német szövetségi kormány büntetőjogi felelőssége is megállapítható, ha nem teljesíti megfelelően a védelmi kötelezettségét a német állampolgárok és vállalatok érdekében. Elvárható volna, hogy megfelelő intenzitással sürgesse a kémkedést végző országokat a megfigyelési tevékenység feladására - véli feljelentésében Ilka Schröder. A kormány ezen kötelessége a német alaptörvény második és tizedik cikkelyéből (információs önrendelkezési jog és szabad távközlés) következik.
Ilka Schröder fellépése nem egyedülálló, Thierry Jean-Pierre francia európai parlamenti képviselő korábban írásban fordult a francia államügyészséghez. Beadványában utalt a polgárok és vállalatok Echelon által elszenvedett sérelmeire. Erre válaszul az ügyészség 2000 májusában előzetes nyomozást indított az ügyben.
A német Zöldek képviselőnője a büntetőfeljelentéssel "egy másik politikai szintre" kívánja emelni az Echelonról folyó vitát. Véleménye szerint az Európai Parlamentben a nem állandó ('fogatlan') bizottságban folyó vita és a titkosítást alkalmazó felhasználók próbálkozásai mellett jogilag is lépéseket kell tenni a magánszféra megsértése ellen.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
