Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Jog cikkek
A Parlament kedd este 191 igen és 105 nem szavazat ellenében megszavazta az egységes hírközlési törvényt, mely a liberalizált távközlési piac szabályozására jött létre. Az európai uniós szabályozással összhangban lévő jogszabály a mérsékelten infrastruktúra alapú versenyt támogatja. Mint már korábban írtuk, a törvény a távközlési szolgáltatókat internetes forgalmuk díjbevételének megosztására kötelezi az internetszolgáltatókkal, az internetezés telefonköltségét és a fix-mobil hívásokat pedig hatósági árassá teszi. A törvény parlamenti vitája során több mint 300 módosító javaslatot terjesztettek be a képviselők, melyek közül 131-et támogatott a kormány.
Az Országgyűlés 191 igen, 105 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett kedden este elfogadta a hírközlésről szóló törvényjavaslatot. A képviselők megszavazták azt is, hogy a házelnök sürgősséggel kérje a törvény kihirdetését a köztársasági elnöktől. A törvény néhány passzus kivételével 2001. december 23-án lép hatályba.
A hálózatukon internetet is szolgáltató távközlési szolgáltatók, így a telefoncégek és a kábeltévé-társaságok egészen a végrehajtási rendeletek megjelenéséig törhetik a fejüket: vajon hogyan oldják meg a díjmegosztást? A törvény szerint ugyanis hatósági áras lesz az "internetszolgáltatás távközlő hálózaton keresztül történő nyújtása esetén a távközlő szolgáltatás díjának az[t] a hányada[t], melyet a távközlési szolgáltató átad az internetszolgáltatónak."
Problémás a díjmegosztás
Straub Elek, a Matáv elnök-vezérigazgatója egy korábbi sajtótájékoztatón már rávilágított arra, hogy a 150 forintos kedvezményt igénybevevő felhasználók esetén nehezen értelmezhető a díjmegosztás. Az internetszolgáltató költségeit ugyanis nem fedezi annak a 150 forintnak a fele (illetve akár egésze), ami egy 6 órás internetes hívásból befolyik esetünkben a Matávhoz. Graur Tamás, a PSINet Magyarország ügyvezető igazgatója május végén úgy becsülte, ha az internetszolgáltatók percenként nettó 3 forintot kapnának a díjmegosztás keretében, akkor ez az összeg már fedezné az internetszolgáltatást, így azt ingyen adhatnák a magán-előfizetőknek. Egy hatórás hívás esetén ez azonban több mint ezer forintot jelent, amihez hozzáadódik a telefontársaság költsége is.
A kábeltévés internetszolgáltatók számára még nagyobb nehézséget jelenthet a díjmegosztás értelmezése, mivel ezen a piacon havi átalánydíjat kér a szolgáltató, mely gyakran egyszerre internetszolgáltató és távközlési szolgáltató - így saját magával oszthatná meg a díjat. A UPC kábelhálózatán például havi 10900 forintért internetezhetnek korlátlanul a Chello, az UPC 100 százalékos tulajdonú leányvállalatának felhasználói. A UPC vezérigazgató-helyettese, Szalay Dorottya kérdésünkre korábban elmondta, hogy meglepte őket a felvetés, melynek értelmében a miniszter hatósági árat szabhatott volna a kábelhálózaton nyújtott internetszolgáltatásra is, és az elképzelést értelmezhetetlennek tartják a Chello által nyújtott internetszolgáltatás esetében.
Hatósági áras lesz a fix-mobil hívás
A hírközlési törvény elfogadása előtt a mobilcégek is tiltakoztak az őket érintő módosítás ellen, melyet az utolsó pillanatban nyújtott be Rogán Antal, az informatikai bizottság elnöke. A javaslat ugyanis megváltoztatta a közcélú távbeszélő és a közcélú mobilhívás fogalmát és ezzel hatósági árassá tette a fix-mobil hívásokat. A Pannon GSM, a Vodafone és a Westel május végi közös nyilatkozatában leszögezte, a javaslat versenykorlátozó, és EU-s jogharmonizációs problémákat vet fel. A vezetékes hálózatból mobil hálózatba irányuló (fix-mobil) hívások, melyek jelenleg mobil hívásnak számítanak, az új definíciók értelmében a hatósági áras szolgáltatások közé tartozó fix távbeszélő hívásnak számítanak majd. Az EU-s definíció a fix-mobil hívásokat ezzel szemben a mobil hívások közé sorolja.
Két év a verseny kialakulására
A törvény előírja, hogy kizárólagos szolgáltatási joguk lejárta után a helyi monopolistáknak azonnal meg kell nyitniuk hálózataikat riválisaik előtt. De csak két év áll majd rendelkezésre a valódi verseny kialakulására, mivel a szavazásra bocsátott szöveg szerint a helyi hálózattal rendelkező távközlési cégek a szerződés megkötésétől kezdve csupán két évig lesznek kötelesek költségalapú áron átengedni a helyi hurkot.
Piaci összekapcsolási díjak
Azok a vállalatok, amelyek komoly összegeket fektettek hálózatuk kiépítésébe, a költségalapúnál magasabb árat kérhetnek majd versenytársaiktól hálózataik összekapcsolásáért.A távbeszélő, illetve bérelt-vonali szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók a hálózati "szerződés megkötését követően" a Döntőbizottsághoz fordulhatnak, és kérhetik, hogy "a szolgáltatás ellenértékétől legfeljebb 20 százalékkal" eltérhessenek mindaddig, amíg a velük "szerződött fél nem rendelkezik a szolgáltatása nyújtásához szükséges hálózattal".
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
