További Jog cikkek
A dolgozó visszavág
"Az esetek súlyosságát jócskán túlbecsülték. A cselekmények túlnyomó részét kirúgott dolgozók követték el, akik a munkáltatón akartak bosszút állni, vagy pénzszerzési lehetőséget láttak a helyzetben" - jelentette ki a CNetnek az állásfoglalást összeállító Jennifer Granick, a Stanford egyetem internet- és társadalomkutatással foglalkozó intézetének igazgatója.
A legtöbb ügyet az amerikai BTK számítógépes bűncselekmények esetén leggyakrabban használt paragrafusa (pénzügyi kár okozása személyes érdekből) alapján tárgyalták. Az állásfoglalás idézi amerikai igazságügyi tárca (DOJ) jelentését, amely 55 tárgyalás anyagának átvizsgálása után arra a következtetésre jutott, hogy a cselekmény csak 15 ügyben volt veszéllyel a társadalomra, és egyetlen egy jelentett biztonsági fenyegetést.
Csekély minta
Miközben elismerik, hogy a kis számú eset vizsgálata nem vetíthető ki minden büntetőperre, a védőügyvédek érdekvédelmi szervezete mégis úgy látja: a DOJ statisztikái és más bizonyítékok igazolják, hogy az ilyen eseteket fehérgalléros bűnözésként, és nem valamifajta terrorista akcióként kell megítélni. A gyanúsítottakra olyan ítéleteket szabnak ki, amely a legrosszabb lehetőség elvén alapulnak, nem pedig a valódi tényálláson, mondta Granick.
Az Electronic Frontier Foundation (EFF) jogvédő szervezet és a jogtalan ítéletek felderítésére szerveződött, nonprofit Sentencing Project által szintén aláírt állásfoglalás az amerikai állambiztonsági törvény elfogadása nyomán született. A Homeland Security Act súlyosabb büntetést, adott esetben életfogytiglani börtönt ígér azoknak a számítógépes bűnözőknek, akik emberi életet veszélyeztetnek a tevékenységükkel.
Mondvacsinált indok
Mivel még nem ismert olyan eset, ahol cyberterrorizmusról lett volna szó, és több másik törvény megfelelő büntetést szab ki a terrorizmus minden ismert fajtájára, Granick és a többi aláíró úgy véli, hogy jogtalanok az "online terrorizmusért" kiszabható súlyosabb büntetések.
"Az alapelvek szerint büntetendők azok az emberek, akik olyan képességet használnak, amellyel mások nem rendelkeznek. Vagyis ha nem tudjuk utánozni, amit csinálsz, akkor még jobban megbüntetünk" - fejtegette Granick.
Megsínyli a szakma
Ahogy bővül a büntetendőnek ítélt cselekedetek köre, visszafogják magukat a biztonsági szakértők és az informatikai ipar. Hiszen azokat a szakértőket, akik biztonsági réseket fedeznek fel és erről beszámolnak, bíróság elé állíthatók a tevékenységük miatt. A kéretlen reklámleveleket küldözgető cégeket jogosulatlan hozzáférés miatt lehetne felelősségre vonni. A rosszul működő szoftverek előállítói pedig ártalmas kód továbbítása miatt szorulnának.
Túlzott aggályok
Scott Frewing, a szerzői jogsértések miatt egy orosz cég ellen indított Elcomsoft-per vezető nyomozója más véleményen van az utóbbi megállapításokkal kapcsolatban. Véleménye szerint a biztonsági szakértők ilyen félelmei túlzottak. Miközben elfogadja az ügyvédi társaság állásfoglalásának néhány pontját, úgy gondolja, hogy azokat a személyeket igenis súlyosabban meg kell büntetni, akik a számítógépes betöréssel emberek életét sodorják veszélybe, akár szándékosan, akár gondatlanságból.
"Szívesen elfogadnék egy olyan helyzetet, ahol a büntető törvénykönyv aszerint osztályoz az elkövetők között, hogy ki sodort veszélybe embereket, vagyis ki követett el testi sértést, és ki nem. Ha ez így oda vezetne, hogy a vírusírókkal kellemetlenül kiszúrunk, akkor ez számukra felér egy figyelmeztetéssel" - mondta Scott Frewing.