Az Európa Tanács a sajtótermékekre érvényes válaszadás jogát, amely a téves információk megjelenése után kötelezővé teszi a helyreigazítás közlésének biztosítását, ki akarja terjeszteni az egész online médiára, azaz a hírportálok, levelezőlisták és hírlevelek mellett még a legkisebb személyes blogokra is.
Az online médiára vonatkozó javaslat lényegében az Európa Tanács 1974-ben elfogadott (74) 26 határozatára épül, amely a hagyományos tömegtájékoztatási eszközökre, például az újságokra, rádiókra és televíziókra vonatkozik, és amelyet a legtöbb európai országban törvénybe iktattak. A tervezett online szabályozás az elődjéhez hasonlóan kizárólag a tényszerű kijelentésekkel vonatkozik, tehát az interneten megjelenő vélemények és ötletek nem tartoznak a hatáskörébe.
Nem csak profiknak
Az Európa Tanács hivatalnokai hétfői ülésükön véglegesítették javaslatukat, amely a későbbiekben valószínűleg még számos függelékkel fog kiegészülni. A munka érdekessége, hogy a 2003 januárjában készült vázlat még csak a hivatásos online médiára vonatkozott, de két hónappal később, 2003 márciusában mindenhol áthúzták a "professional" szót, tehát az új szabályozás nemcsak az online sajtóra, hanem az amatőr bloggerekre is érvényes lesz.
Szigorú időkorlátok
A vázlat szerint a helyreigazítást kiemelt helyen kell elérhetővé tenni, és legalább annyi ideig, mint amennyi ideig az eredeti információ látható volt, de ez az időtartam 24 óránál nem lehet kevesebb. A helyreigazítást elfogadható időn belül meg kell jeleníteni, és ha a kifogásolható információ hosszabb ideig elérhető marad, akkor a válaszadás lehetőségét is hosszabb ideig kell biztosítani. A testület ugyanakkor nem tartja fontosnak a teljes válasz megjelenítését, és az arra mutató linket is elfogadtató megoldásnak találja.
Amíg a kifogásolt információ elérhető az interneten (például egy archívumban), addig a helyreigazításnak is kapcsolódnia kell hozzá, például egy jól látható link formájában. A hivatalnokok szerint rugalmasan kell kezelni a válaszok hosszát, mivel az interneten sokkal kevesebb korlátozó tényező létezik, mint például egy adott terjedelmű újság esetében.
Megszűnik az anonimitás?
Az új szabály szerint az online médiának nyilvánosságra kell hoznia a helyreigazításokat kezelő személy elérhetőségét, azt azonban nem részletezi, hogy ezt milyen mértékben kell megtenni; maradhatnak az álnevek és elég egy e-mail cím, vagy csak saját néven, telefonszámot és lakcímet feltüntetve lehet majd publikálni? Egyelőre az sem világos, hogy mi történik majd azokkal - a többnyire ingyenes tárhelyekre feltöltött - oldalakkal, amelyekre téves információk kerülnek, és a szerzőjük utolérhetetlen.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
