Horrorszabadalom

A történelemkönyvek tanulsága szerint, miután egy mosolygós ősember feltalálta a kereket, közölte a törzzsel, hogy ez az ő szabadalma, ezért a jövőben mindenki, aki kerek dolgokat állít elő, az köteles neki évente három banánt átadni. A törzs ezután nyakig beásta a feltalálót egy mező közepén és otthagyta. Az új technológiától elzárt törzsek ezután kifejlesztették a nyílt forráskódú kereket, amely gömb alakú volt - belőlük lettek később a focisták.

Azután jött az internet, és minden felborult. A digitális forradalom nehezen csökkenő izgalmában egymás után kezdenek felbukkanni azok a vállalatok, amelyek bizonyíthatóan feltaláltak valamit az interneten, amit egyébként már régen feltaláltak; esetleg egy bizonyos html-kódrészletet; vagy azt, hogy a billentyűzetnek ne mindkét, hanem csak az egyik oldalán legyenek billentyűk. A szabadalmak birtoklása azért jó, mert nagy pénzt lehet kaszálni rajtuk.

Szabadalom ellen nyílt forrás

Az internet és a szabadalmak tragikomikus történetének első nagy port felkavaró ügye a GIF-képfájlformátum szabadalma volt. A Graphics Interchange Format, vagyis a GIF-tömörítés leírását a CompuServe ingyenes és nyílt szabványként adta ki 1987-ben - ezt azonnal használni is kezdték az első internetszolgáltatók közé tartozó CompuServe jobbára zárt hálózatán. A fejlesztők ezután nyugodtan dolgozhattak, még az is akinek fogalma sem volt, hogy mi a franc az a CompuServe.

1994 decemberében a Unisys bejelentette, hogy azok a programok, amely az általa fejlesztett és szabadalmaztatott algoritmusok valamelyikét alkalmazzák GIF-konvertáláskor, kötelesek jogdíjat fizetni, illetve azok az élőlények, akiket ilyen algoritmust használó illegális program használatán kapnak az képfájlonként ötezer dollárt kötelesek fizetni.

A fejlesztői közösség első reakciója a felháborodás volt. A második reakció egy nyílt forráskódú képtömörítés, a PNG (Portable Network Graphics) kifejlesztése volt. Teljesen jogos az ellenvetés, hogy a második reakció jó két évvel később, 1996-ban érkezett, és hogy ha különben a GIF is nyílt és ingyenes volt, akkor mi a különbség? A nyílt forráskódú PNG felhasználói szerződésében benne van, hogy senki sem adhat be róla szabadalmat, a kód ugyanis nem csak nyílt, de szabad is.

Az ugyancsak ebből az időből származó zenetömörítési eljárás, az mp3 története is hasonló, bár az mp3 tömörítő algoritmus kezdettől fogva és jogosan a fejlesztő Fraunhofer Institut tulajdonában volt. A Fraunhofer azóta is beszedi a jogdíjakat, de hogy ne az intézetet gyújtsa fel a RIAA-maffia, arról az Ogg Vorbis gondoskodik, amely a PNG-hez hasonlóan egy nyílt tömörítési formátum.

Egy link, egy kattintás

Az Amazon 1999 decemberében első fokon szabadalmi pert nyert a Barnes & Noble ellen. A per tárgya egy üzleti gyakorlat, az 'egy kattintásos' (OneClick) vásárlás volt. A bírói döntés értelmében az egy kattintásos vásárlás az Amazon szellemi tulajdonát képezi. Hasonlóan Amazon szabadalom továbbá a portálokba beillesztett valamely webáruházra mutató színes doboz, illetve a "társult kereskedők" dolog.

Az Amazon szabadalmakkal kapcsolatos gyakorlata széles körű tiltakozást váltott ki. A portál ellen bojkott indult. Jeff Bezos ebben az időben úgy nyilatkozott, hogy a szabadalmaztatás amerikai gyakorlata egyértelműen reformra szorul, ezzel beismerve, hogy vállalata komolytalanná tette az egész kérdéskört. (A törvényt azóta is változatlan.)

Nem kevésbé volt abszurd, amikor a British Telecom beperelte az amerikai internetszolgáltató Prodigyt a linkelés (!) technológiájának elbitorlása miatt. A per viszonylag hamar azzal zárult, hogy lejátszották azt az 1969-ben készült felvételt, amelyen Douglas Engelbart a Xerox Palo Altói kutatóbázisán először mutatja be egérrel linkre kattintás műveletét, így bebizonyosodott, hogy BT-nél félreértették azoknak a tudósoknak a feljegyzéseit, akik ezzel egyidőben a hőre színt váltóztató gumimatrac kifejlesztésén dolgoztak.

Póktalálmány

Szabadalmak után ered az AltaVista is, amely egy régóta népszerű internetes kereső, ma is a világ nyolcadik leglátogatottabb oldala.

Az egyik első internetes holding, a CMGI tulajdonában levő portál élete korántsem gondtalan. Ennek oka egyfelől, hogy az AltaVista keresője korántsem olyan izmos, mint rég, sok oldalt nem talál, amit pedig megtalál, abban sincs túl sok köszönet.

Másfelől a portál csökkenő presztízsére ráterhelődött pár veszteséges internetes áruház, amelyeket végpusztulés elkerülése érdekében meg kellett szüntetni. Az AltaVistától szintén ki kellett rúgni pár embert, a maradékot pedig ráállítani a kereső újjáélesztésére.

David Wetherellnek a CMGI vezérigazgatójának ekkor jutottak eszébe, a spájzban nehéz időkre eltett szabadalmak. Az AltaVista harmincnyolc szabadalommal rendelkezik az internetes keresés területén, további harminc szabadalma jelenleg is a hivatal előtt van.

A szabadalmak között van kettő, amely mindig is az internetes keresés alapja volt. Az egyik a spider, vagyis az a program, amelyik automatikusan böngészik, és begyűjti az adatokat az adatbázis számára. A másik pedig az indexelés, vagyis amikor az oldalakból keresőadatbázis lesz, amelyben az egyes keresőszavakhoz különféle internetes címek kapcsolódnak.

Wetherell elmondta: idén tavasszal ráeresztik ügyvédeiket az internetes keresőkre, és megpróbálják kivasalni a szabadalmak után járó jogdíjakat. Hozzátette: akár törvényi úton is egyértelművé kell tenni, hogy az AltaVista találta fel az internetes keresést, tehát az internetet magát.

Európa csendes

Az Európai Unióban a müncheni konvenció értelmében jelen pillanatban nem lehet szoftvereket szabadalmaztatni.

A konvenció elsőszámú ellenfele az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO), amely azt a gyakorlatot részesíti előnyben, amelyben kétfejű budikefétől a kör kerületének kiszámítási módszeréig minden szabadalmaztatható. Elképzeléseiket törvényjavaslat formájában be is nyújtották az Európa Parlamenthez.

A szabad forráskódú lobbi szava, - amely szerint a szoftverszabadalmak kizárják a fejlesztésből a kis és közepes vállalkozásokat, visszavetve ezzel a gazdasági fejlődést - meghallgattatott, és az EPO-javaslatot elvetette a parlament.

A szoftverszabványok betiltása az EU-ban azonban egyelőre várat magára. Egyértelmű jogszabály hiányában az EPO saját körben rendszeresen kiad szoftverszabványokat. A szabványok betiltását követelő EuroLinux Alliance nem tud többet tenni ez ellen, mint hogy egy horrorgalériába gyűjtve publikálja ezeket a szabadalmakat. A többi már a bíróságokon dől el.