További Jog cikkek
Egyelőre nem fizetnek
A feltárt hiányosságokra hivatkozva a KEHI kezdeményezte az informatikai minisztériumnál nyolc pályázat (SZT-IS-3, SZT-IS-3/B, SZT-IS-4, SZT-IS-5, SZT-IS-8, SZT-IS-9, SZT-IS-16 és SZT-IS-17) előkészítésének, lebonyolításának és szerződéskötéseik módjának felülvizsgálatát. A közlemény szerint a minisztérium megkezdte a felülvizsgálatot, illetve a KEHI megállapításai alapján felszólította a Magyar Államkincstár Rt.-t a kifizetések további intézkedésig történő felfüggesztésére. A kifizetések a felülvizsgálat lezárta után, a vizsgálat eredményének figyelembevételével haladéktalanul folytatódni fognak - áll a minisztérium közleményében.
A leállított pályázatok között van a pedagógus-PC-program, az ügyészek és bírák otthoni internetkapcsolatát biztosító kezdeményezés, az önkormányzatok számára számítógépet, internetkapcsolatot és honlapjaik számára tartalmat biztosító pályázat és a civil szervezetek számára számítógépet és teleházat létrehozó projekt is. A pályázatokon elnyert pénzek egy részét már kifizette a minisztérium, más nyertesek azonban több mint egy éve várnak a pénzükre.
A tartalomszolgáltatók sajnálják
Both Vilmos, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke az ügy kapcsán sajnálkozását fejezte ki, hogy akadozik a magyar tartalomfejlesztést támogató korábban kiírt pályázatok menete, hiszen amúgy is kevés ilyen forrásra számíthatnak a hazai cégek. Mint mondta, az egyesület több tagját is érinti az elnyert támogatások kifizetésének több hónapos, sőt egyes esetekben több mint egy éves késedelme, ezért üdvözölnék, ha a minisztérium felgyorsítaná a régi pályázatok kifizetését, és mielőbb újabbakat írna ki. A hazai tartalomszolgáltatók számára természetesen nemcsak a közvetlenül tartalomfejlesztést célzó támogatások fontosak, hanem minden olyan kezdeményezés, amely elősegítené az információs társadalom kialakulását Magyarországon - mondta.
Az MTE elnöke szerint az információs tarsadalom magyarországi fejlődésének jelenlegi szakaszában elsősorban az internettel, az informatikával kapcsolatos lakossági attitűd - kommunikációval, képzéssel, tájékoztatással történő - pozitív alakítasa volna a feladat. Emellett a rendelkezésre álló forrásokat kellene elkölteni minél hatékonyabban, a piaci szereplőket jól átgondolt stratégia mentén kiírt pályázatok, public-private partnership keretében történő együttműködések formájában, illetve az EU-s forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítésével hozva versenyképes helyzetbe.
Az önkormányzatok internetkapcsolatát és online jelenlétét biztosító SZT-IS-8-as pályázaton tavaly több mint 420 település nyert támogatást portálfejlesztésre. Az SZT-IS-9-es pályázaton pedig 23 tartalomszolgáltató nyert megbízást az önkormányzati honlapokat kiszolgáló központi tartalmak előállítására és szolgáltatására.
Az econet.hu Rt cége - egy konzorcium tagjaként - 2002 elején mindkét pályázaton részt vett és megbízásokat nyert el, mondta el kérdésünkre Szenes Gábor, a cég stratégiai tanácsadója. A szerződések 2002 május-i részleges aláírása után - a kormányváltás eredményeként - a processzust egyszer már felfüggesztették, majd immár az új apparátus, az általa elvégzett három hónapos vizsgálatot követően írta alá megrendelőként 2002 augusztusában. Mint mondta, ez az aláírás polgári jogi szempontból a szerződés megerősítésének volt tekinthető, így ennek alapján az econet megkezdte a portálok fejlesztését: jelenleg a projektek egy része még tart, más fejlesztésekkel pedig már elkészültek.
Késedelmes fizetés
Mint Szenes elmondta, a minisztérium - miután október óta késlekedett az egyébként elfogadott számlák kifizetésével - májusban egy külső céget bízott meg az econet által fejlesztett önkormányzati portálrendszer átvizsgálásával. A szakértő magas szintűnek, és mindenben kifogátalannak találta a teljesítést, és ezt követően az IHM el is kezdte tartozásai rendezését.
Szenes Gábor példátlannak nevezte a minisztérium lépését, véleménye szerint a belső eljárásjogi szabályok megsértése nem befolyásolhatja a szerződésszerűen teljesítő külső szerződő felet. Mint mondta, sajnálatosnak tartja, hogy míg más országokban az állam a legmegbízhatóbb adós, addig Magyarországon az IHM a legkockázatosabb partnerek egyikének tekinthető. Amennyiben a minisztérium nem csak felfüggesztette, hanem teljesen leállítja a kifizetéseket, a cég akár peres úton is érvényt szerez követeléseinek.
Jogilag aggályos
A lapunk által megkérdezett jogi szakértő szerint a minisztérium és a megbízásokat elnyerő cégek között polgárjogi szerződés jött létre. Ez a jogviszony nem közigazgatási jogviszony, tehát a teljesítés szempontjából irreleváns, hogy történt-e belső szabálysértés a minisztériumban. Mint mondta, csak szerződésszegés esetén tagadhatják meg a felek az ellenszolgáltatást, ám jelen esetben teljesített szerződésről van szó. Az államnak még belső hiba esetén is fizetnie kell a szerződések alapján, hiszen "saját hibájára előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat".