További Jog cikkek
Szponzorált műbalhé
Az országos kampányt egy olyan civil csoport szervezte, amelyet részben a Microsoft pénzel. A Americans for Technology Leadership csoport precíz megoldást választott, minden levélben különböző betűtípust, színeket használt, váltogatta a szórendet és a nyelvezetet - amellyel mérföldekkel beelőzte a napi politikában folytatott amatőrnek nevezhető lobbizást. Szakértők szerint gyakorlatilag precedens nélküli a kormányzati támadás ellen védekező szoftvercég vérprofi támogatókampánya.
A hivatalnokok akkor kezdtek gyanakodni a turpisságra, mikor többször bevillantak korábbi levelekben olvasott mondatok, és néhány feladó címe sem tűnt valódinak. A utahi ügyészségen Rick Cantrell szúrta ki a hamis leveleket, aki elmondta, hogy a felháborodott lakosság leginkább saját lábán besétálva szokott reklamálni, esetleg betelefonál, faxol, de levelet maximum kézzel ír.
"Az úgy kezdődött, hogy visszaütöttem..."
A Microsoft képviselői - akikre korábbi agresszív lobbipraktikáik miatt már így is elég ferde szemmel néznek kormánykörökben - annyival intézték el a kérdést, hogy ők mindössze a versenytársak lobbizására reagáltak. Szerintük masszív összefogásról lehet beszélni, az AOL, az Oracle, a Sun és csatlós kereskedelmi szövetségeik oldaláról.
A Microsoft "ősi ellenségei" valóban elég keményen kampányolnak a redmondiak ellen. Az Oracle például magánnyomozót fogadott, hogy előásson néhány terhelő bizonyítékot egy Microsoftot támogató csoportról.
A lakossági haragnak is van határa
A mostani Microsoft-párti kampányban az Americans for Technology Leadership (a szintén Microsoftot támogató "civil" Assn. for Competitive Technologyból leválasztott szervezet) munkatársai körbetelefonálgattak, mintha közvélemény-kutatást tartanának az antitröszt perről, majd pozítív visszajelzés esetén előregyártott tiltakozó levelet küldtek aláírásra három példányban (legfőbb ügyésznek, Bush elnöknek és a kongresszusnak).
Az ATL vezetősége azzal hárította a megtévesztés vádját, hogy a szervezet munkatársai mindössze néhány irányelvet, klasszikus panaszlevél- és beszólásmintát vázoltak a lakosságnak saját leveleik elkészítéséhez. Miután Jim Prendergast elnököt szembesítették a levelekben jelentkező azonos mondatokkal, beismerte, hogy tényleg ők írtak mindent, de ez bevett gyakorlat feléjük.
Bár nem publikus, mennyi pénzt öltek a kampányba, egy átlagos lakossági levél 25-75 dollárt ér, míg a hivatali méltóságok és sztárok levelei ezek hatványát. Mivel minden levél nagyjából különböző szöveggel érkezett, ha mind a 18 állam kapott belőle legalább százat, a kampány költségvetése megüthette a 100 ezer dollárt is.