További Jog cikkek
Alig száradt meg a tinta az uniós ítéleten, amely a Microsoftot összesen hétszáz millió eurós pénzbírság befizetésére, médialejátszó nélküli Windows legyártására és műszaki információk közzétételére kötelezte, a világ legnagyobb szoftvergyártójának megint mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Egy amerikai szövetségi bíróság ugyanis másfél milliárd dolláros bírságot szabott ki a Microsoftra szabadalombitorlás miatt. Ha az ítéletet a legfelsőbb bíróság is helyben hagyja, ez lehet a történelem legnagyobb szabadalmi bírsága.
Számítási gondok
Az ítélet szerint az óriáscég a Windows Media Playerben lévő két mp3-kódoló algoritmussal - amellyel a számítógépbe helyezett cédékről mp3 formátumú másolatot lehet készíteni, illetve amellyel az mp3 fájlok lejátszhatók - megsértette az Alcatel-Lucent vállalat szabadalmait. A bíróság azt nem tudta megállapítani, hogy szándékos volt-e a jogsértés. A Microsoft azt állítja, hogy teljesen jogszerűen használja a kódolót, hiszen 16 millió dollárért megvette a technológia licencét a híres német Fraunhofer kutatóintézettől. Az mp3 tömörítési technológiát egyébként a Fraunhofer intézet és a Bell Labs közösen fejlesztette ki, és ez utóbbi a Lucent Technologies vállalat része.
A Microsoft megfellebbezi a döntést, mert álláspontja szerint nemcsak tévedett a bíróság, de még a bírság összegét is igen vitatható módon állapította meg. Tom Burt, a Microsoft jogi képviselője egyrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy egy amerikai perben nem szabadna figyelembe venni a tengerentúli eladásokat. Ezzel kapcsolatban hamarosan precedensértékű döntés várható az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságán egy másik ügyben; ebben az AT&T azt kifogásolja, hogy a Microsoft más országokban továbbra is az AT&T technológiájával adta el a szoftverét. Ha ebben az ügyben a legfelsőbb bíróság a Microsoftnak kedvező ítéletet hoz, az alapján máris csökkenhet a most kiszabott másfél milliárdos bírság összege.
Másodsorban azt kifogásolta Tom Burt, hogy a bírság meghatározásakor a számítógépek kiskereskedelmi árát is figyelembe vették, nemcsak a rajtuk futó Windows operációs rendszer ára alapján számoltak. Tom Burt szerint a másodfokú ítélet számukra biztosan kedvezőbb lesz, Mary Lou Ambrus, az Alcatel-Lucent szóvivője ugyanakkor azt mondta, hogy elég erős érvek támasztják alá az álláspontjukat.
Van miből fizetni
Nem lenne nagy érvágás a Microsoftnak a másfél milliárd dolláros pénzbírság befizetése, hiszen körülbelül 29 milliárd dollárja van készpénzben és rövidtávú befektetésekben, de az ügynek igen komoly hatásai lehetnek. A redmondi szoftvergyártó szerint sok száz cég megütheti még a bokáját, ha e precedensértékű ítélet érvényben marad, hiszen sokan szintén a német Fraunhofer intézettől vették meg az mp3-kódolók licencét. Egy Alcatel-Lucentnek kedvező jogerős döntés esetén talán az is elképzelhető, hogy az mp3-lejátszót is ki kell majd vennie a Windowsból.
Az ügy egyébként 2002-ben kezdődött, amikor a Lucent néhány általa levédett technológia - például az mp3-kódoló - használata miatt pert indított a Gateway és Dell számítógépgyártók ellen. A Microsoft beszállt az ügybe, így végül az mp3-technológiával kapcsolatos perben kizárólag a Microsoft és az Alcatel-Lucent vett részt.