Napster: legális az ingyenes letöltés

A Napster bezárását követelő Amerikai Lemezkiadók Szövetségének (RIAA) keresetére összeállított választanulmány megállapította, hogy törvény védi a jogvédett zeneszámok keresését és ingyenes letöltését, amennyiben a Napster-felhasználóknak nem származik anyagi hasznuk belőle.

David Boies ügyvéd "Ha a felhasználók tevékenysége nem illegális, akkor nincs helye szerzői jogi keresetnek

A tanulmány egy tavalyi bírósági ítéletre hivatkozik, amely kimondta, hogy törvény védelme alatt áll a magáncélú zenemásolás. Ez kiterjeszthető az internetes közzétételre is, amely során többezer internetező töltheti le a zeneszámokat, állítja David Boies ügyvéd. "Ha pedig a felhasználók tevékenysége nem illegális, akkor nincs helye szerzői jogi keresetnek", érvelt a Microsoft-verő sztárügyvéd.

Mitől fogy kevesebb CD?

A lemezkiadók szerzői jogaik megsértése miatt perelték be a Napstert, amiért annak hálózatán több millió felhasználó több millió dalt cserélgethet egymás között teljesen ingyen. A Sony Music, az EMI, a BMG, a Warner Music és a Universal Music Group érdekeit védő szervezet arra kérte a bíróságot, előzetes döntéssel távolíttassa el az öt óriáskiadó lemezeit a Napster rendszeréből. Legutóbbi beadványában a RIAA azt állította, az mp3-csere súlyos veszteségeket okoz, csökkenti a CD-k iránti keresletet.

A Napster-tanulmány mintegy mellékesen csatolt felmérése szerint az mp3-letöltések épp ellenkező hatást váltanak ki, segítik a CD-eladásokat. A Wharton School of Business professzorának felmérése úgy találta, a Napster felhasználóinak 70 százaléka előzetes ismerkedő zenehallgatásra használja a hálózatot, nem pedig a CD-k helyettesítésére. A védelem persze itt nem állt meg, nyomósabb érvekkel támasztotta meg álláspontját.

Régi törvények és jó érvek

Boies a Diamond Multimedia Rio MP3-lejátszójával a RIAA ellen megnyert perére hivatkozik, amelyben a bíróság megállapította, hogy törvény védi a magáncélú zenemásolást. Az 1992-ben született Audio Recording Act egyértelműen gátolja "a vásárló magáncélú felhasználása" ellen irányuló szerzői jogi perek indítását, legyen az digitális avagy analóg felvétel készítésére alkalmas készülék vagy médium. Ez az érvelés arra hajaz, hogy az online rendszereken - mint pl. a Gnutella vagy a Napster -, történő zenemásolás legális, ellentétben a szoftverek vagy filmek letöltésével.

"A Napster nem felelős a szolgáltatásait használó emberek cselekedeteiért"

Amennyiben ez nem hatná meg a bíróságot, a cég azt is állítja, hogy a Betamax videokazettát 1980-ban az illegalitástól megmentő védelem rá is érvényes. Akkoriban a filmipar perelte a Sony-t, amiért illegális kópiák készítésére alkalmas készüléket dobott piacra. A bíróság végül úgy ítélte meg, hogy a videókat jogtiszta célokra is lehet használni. A Napster ugyanígy használható jogtiszta célokra, mint például promóciós dalok vagy kiadó nélkül tengődő zenekarok számainak terjesztésére. Boies szerint a Napsternek ekkor mindössze annyit kell bizonyítania, hogy hálózata alkalmas szerzői jogokat nem sértő használatra is.

A már klasszikus, harmadik védekezés pedig egy internetes listának állítja be a Napstert, amely eképp nem felelős a szolgáltatásait használó emberek cselekedeteiért. Ezt az érvet ugyan egyszer már elutasította a bíróság, David Boies és csapata azonban otthonos területre tudta terelni az érvelés menetét, így kerülhetett szóba a kiadók monopolhelyzettel való visszaélése.

A következő antitröszt-per?

Boies rögtön ellentámadást indított a kiadók ellen: azt állítja, a multik visszaéltek piaci fölényükkel, hogy elfojtsák az alternatív terjesztési csatornákat. Az ügyvéd a "szerzói jogi visszaélés" zavaros szabályára hivatkozik, ami kimondja, hogy a szerzői jogok tulajdonosa elveszti lehetőségét jogai érvényesítésére, ha azokat a jogokat versenyellenes célokra használta fel.

A jogi tényfeltárás során a Napster birtokába jutott néhány belső használatra szánt dokumentum a lemezkiadók háza tájáról, amelyek Boies szerint igazolják, hogy a RIAA a "szabad verseny gátlására törekedve visszaél szerzői jogaival". Azaz elveszti a jogát, hogy szerzői jogai védelme címén verje el a port a Napsteren.

Meglepő módon épp a közelmúltban marasztalta el az öt óriáskiadót a Szövetségi Kereskedelmi Hivatal, amiért összedolgozva némileg felpörgették a CD-árakat. Bár a lemezcégek beleegyeztek, hogy változtatnak üzleti módszereiken, soha nem ismerték el törvényeket kevésbé tisztelő magatartásukat.

A Napster és a RIAA július 26-án lép bíróság elé, amikor Marilyn Hall Patel szövetségi bíró megítéli vagy elutasíta a Napster előzetes bezárását. A szoftvercég eközben az időpont elhalasztását kéri, hogy a bíróságnak legyen ideje a bizonyítékok beható tanulmányozására, mielőtt döntésre szánja el magát.