Amerikának elege van az anonim webszájtokból

Jócskán berágtak az amerikai jogvédő szervezetek, amikor a napokban nyilvánosságra került, hogy az USA Kereskedelmi Minisztériuma meg akarja tiltani az .us domainnevek névtelen bejegyzését. A minisztériumhoz tartozó nemzeti telekommunikációs és információs ügynökség (NTIA) ugyanis egy hónapja felszólította a domainregisztrációs cégeket, hogy a .us domainnevek esetében szüntessék meg úgynevezett proxy (közvetítő) szolgáltatásaikat, amelyek lehetővé teszik a domainnevek gyakorlatilag anonim bejegyzését.

Az Egyesült Államok törvényeinek értelmében az egyes domainnevek bejegyzőinek adatai bekerülnek a Whois elektronikus adatbázisba, így bárki elérheti azokat, és megtudhatja, egy-egy oldal tartalmáért melyik cég, szervezet vagy magánszemély a felelős. A regisztrációval foglalkozó vállalkozások közül viszont többen olyan proxyszolgáltatást üzemeltetnek, amelyek közvetítő szervezetként funkcionálnak: a Whoisben így a domain bejegyzőjeként a strómancég szerepel a valódi domainnév-tulajdonos helyett.

"Tudta Ön, hogy amikor bejegyeztet egy domaint, neve, címe, e-mailcíme és telefonszáma azonnal elérhetővé válik bárkinek, aki látni akarja? Pedig így van. Személyes adatai ott vannak a neten a nap huszonnégy órájában, minden nap, és bárki bárhonnan elérheti őket." Így riogatja a potenciális domainnév-tulajdonosokat az egyik legnépszerűbb amerikai domainregisztrátor, a Go Daddy, amely elhanyagolható összegért, évi 7,95 dollárért rögtön ellenszert is ajánl: vállalja, hogy regisztrátorként leányvállalatát, a Domains By Proxyt tünteti fel a valódi tulajdonos helyett. A Go Daddy által bejegyzett 300 000 domain közül 23 000 veszi igénybe a szolgáltatást.

Az .us név megint szép lesz

Az NTIA, az amerikai Kereskedelmi Minisztérium azon szervezete, amely magának az elnöknek ad tanácsokat kommunikációs ügyekben, az .us domain esetében a jelek szerint megelégelte az anonimitást, és betiltaná a módszert. A lépés oka valószínűleg az, hogy az 1985 óta bejegyezhető .us felső szintű domain az Egyesült Államok virtuális presztízsintézménye: egészen 2002-ig kizárólag oktatási intézmények, illetve állami és szövetségi kormányzati szervek használhatták. Három éve lazult ugyan a szabályozás, de egy .us domain bejegyzőjének még mindig amerikai állampolgárnak kell lennie, vagy Amerikában bejegyzett céggel kell rendelkeznie, illetve "más közvetlen kapcsolatban" kell állnia az Egyesült Államokkal.

A domain felügyeletével megbízott NeuStart a hatóság február 2-án kelt levelében arra szólítja fel, hogy értesítse a regisztrátorokat: az .us domainek bejegyzőinek nem kínálhatnak proxyszolgáltatást. A jogvédő szervezetek, így az Electronic Privacy Information Center (EPIC) szerint azonban a tilalom sérti az Egyesült Államok Alkotmányának első kiegészítésében biztosított szólásszabadsághoz fűződő jogokat.

EPIC: az anonim beszéd is beszéd

"A kormányzat egész egyszerűen nem követelheti meg azoktól, akik hallatni akarják a hangjukat, hogy a megszólalás feltételeként megadják saját nevüket", nyilatkozta Marc Rotenberg, az EPIC igazgatója a Wired Newsnak. "Az anonimitás tradíciója mélyen gyökeredzik az alkotmányosság történetében, és nagyon nyugtalanító, amikor az amerikai kormányzat megpróbálja ráerőszakolni valós nevük nyilvánosságra hozatalát azokra, akik egyszerűen csak szólni szeretnének a neten", mondta Rotenberg, aki szerint az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága már legalább négy alkalommal kimondta, hogy az amerikai alkotmány garantálja az anonim véleménynyilvánításhoz való jogot.

A NeuStart képviselője szerint az NTIA csak arra a régóta érvényben lévő szabályra hívta fel a figyelmet, miszerint egy-egy domain tulajdonosának bizonyos adatait nyilvánosságra kell hozni. A regisztrátorok viszont azzal érvelnek, hogy a proxyszolgáltatást nem tiltja a törvény; a mostani rendszer formailag mindenképpen legális, a kormányzat pedig régóta tud az anonimizálási módszerről, eddig mégsem avatkozott közbe.

Keleten a helyzet

Magyarországon nem tudni olyan cégről, amely közvetítőként segítene anonimizálni a domainek tulajdonosait. Egy ilyen vállalkozás nem is lenne jogszerű, hiszen az itthon érvényes domainregisztrációs szabályzat szerint "az igénylés érvényességének előfeltétele, hogy a domain-igénylő az Igénylőlapon a valóságnak megfelelően, formailag és tartalmilag helyesen, az összes kötelező adatot megadja, továbbá az adatokat és a nyilatkozatokat az Igénylőlapon aláírásával hitelesítse."

Mindehhez annak, aki itthon domaint szeretne magának, saját kezűleg kell aláírnia az igénylést és azt eredetiben vagy telefaxon kell eljuttatni a regisztrátorhoz. Az igénylőnek meg kell adnia nevét, címét és telefonszámát is. H cég az igénylő, akkor az adószámára, ha magánszemély, akkor a személyiigazolvány-számára is szüksége van a regisztrátornak.

Korábban még ennél is szigorúbb volt a hazai szabályozás. A domainnév-piac 2000 márciusi liberalizációja előtt ugyanis szinte érthetetlen módon magánszemély egyáltalán nem jegyezhetett be .hu-s domainnevet. Így aki saját domaint szeretett volna magának, vagy megelégedett a .com-os és .net-es címekkel, vagy kénytelen volt lapot, illetve céget bejegyeztetni, ha a saját maga által választott név alatt szerette volna látni weboldalát.