Megölte, felravatalozta, és barátai körében elbúcsúztatta teremtményét Matt Furie képregényrajzoló. Pepe, a béka az amerikai elnökválasztás egyik különös történetű szereplője volt. Először 2005-ben szerepelt Furie képregényében a Boy’s Club-ban, és különösebben senkit nem érdekelt a léha, italozó, füvező életmódot folytató antropomorf karakter.
Mémkarrierje 2008-ban kezdődött, amikor a 4chan egyik fórumán valaki újból megrajzolta, és a kifejező békafej fölé odaírta, hogy "feels good man". Ahogy a legnépszerűbb mémektől megszokhattuk, Pepe mindenhol megjelent, fejét szmájlik helyett használták, volt boldog Pepe, szomorú Pepe, álmos Pepe, büszke Pepe, és így tovább.
2016-ban jött a különös fordulat: az amerikai szélsőjobboldali mozgalom legújabb hulláma, a magát alt-rightnak nevező alternatív jobboldal (egyszerűség kedvéért nevezzük őket neonáciknak) elkezdte kisajátítani Pepét. Hitler-bajuszt, Ku Klux Klan csuklyát, SS jelvényt rajzolnak rá, máskor zsidók vagy feketék sértő karikatúrájának rajzolják meg. Az amerikai politika homlokterébe akkor került be, amikor Donald Trump, a szélsőjobboldal körében is népszerű republikánus elnökjelölt több pepés képet is megosztott Twitterén.
Matt Furie, aki kezdetben nehezen viselte, de aztán elfogadta teremtménye mémmé válását, nem nagyon örült a fordulatnak, hogy Pepét a gyűlölet és rosszindulat jelképévé amortizálták a neonácik. Korábban többször is igyekezett nyilatkozataiban rehabilitálni eredendően ártalmatlan, jóindulatú, szeretetreméltó teremtményét, de úgy látszik mostanra eljutott odáig, hogy mindenkinek jobb, ha Pepe halott.
Egy egyoldalas képregényben, amit feltett blogjára is, láthatjuk, ahogy Pepe kék öltönyben fekszik egy félig nyitott koporsóban, mellette a ravatalon a mémmé vált portré. Három barátja búcsúzik tőle, miközben egyikük egy XXX feliratú palackból italt (feltehetően whiskeyt) löttyint az arcába. Hogy valamikor a jövőben feltámad-e Pepe, egyelőre nem tudni, annyi viszont bizonyos, hogy mémeket ilyen könnyen nem lehet megölni.
Rovataink a Facebookon