Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Mobil cikkek
Bluetoothalapú közösségi kommunikációs mobilcsatornát hozott létre egy magyar fejlesztőcsapat a szubkultúraközi kommunikáció megkönnyítésére. A közel félszáz budapesti szórakozóhelyen mobiltelefonon használható Bluespotok segítségével fizikai épségünk veszélyeztetése nélkül is szóváltásba keveredhetünk egy másik, távoli kocsmában üldögélő ismeretlenekkel.
Douglas Adams nagyszerű meglátása szerint a főbb galaktikus civilizációk mindegyike három jól elkülönülő szakaszt élt át történelme során, ezek a Túlélés, a Kíváncsiság és a Kifinomultság, más szóval a Hogyan, a Miért és a Hol fázisai. Az első fázis jellemző kérdésfelvetése: "Hogyan szerezhetnénk egy kis ennivalót", a másodiké: "Miért kell ennie az embernek", míg a harmadikat leginkább a "Hol vacsorázzunk ma este?" kérdésével lehetne jellemezni.
Mi sem jelzi jobban hogy a mi civilizációnk is eljutott a Kifinomultság fázisába, mint hogy elsősorban a "Hova menjünk?" kérdésére keresik a választ azok a szórakozni vágyó budapesti fiatalok, akik több száz zenés-táncos-üldögélős hely közül választhatnak minden áldott este, ám az úticél kiválasztása egyre nehezebben megy nekik. Ilyenkor jellemzően az ismerőseiket hívják mobiltelefonon, akik a legtöbbször szintén teljesen tanácstalanok - mondja Kangyal András, a Bluespot rendszer projekt-csapatának koordinátora, aki szerint a nagyvárosi ember a mobiltelefon elterjedése óta saját szociális hálózatának csapdájában vergődik, és egyre nehezebben teremt kapcsolatot idegenekkel.
Kangyal szerint a Bluespot lokatív média kísérlet
Ezen a problémán segítenek a Bluespotok, avagy az új közösségi kommunikációs mobilcsatorna, melynek elsődleges célja, hogy olyan kommunikációs helyzetet teremtsen, ahol az emberek nem az ismerőseikkel, hanem idegenekkel lépnek kapcsolatba, méghozzá helyfüggő módon. "Arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan lehetne a meglévő technológiákat másképpen használva olyasfajta közösségi kommunikációs teret létrehozni, ami valamilyen módon mobilizálja az embereket egymás irányában" - magyarázza Kangyal.
Kommunikációs szigetek
A Bluespot tervezése során a különféle szórakozóhelyek, például a Kultiplex, a West Balkán vagy a Zöld Pardon törzsközönségét kommunikációs szempontból falvaknak tekintették, méghozzá olyan falvaknak, "amelyeknek a szeparációját erősíti a mobiltelefon". A cél pedig az volt, hogy szintén a mobiltelefon segítségével olyan kommunikációs hidat építsenek köztük, amely technológiailag könnyen megvalósítható.
A párbeszéd létrejöttét a fejlesztők szerint az motiválja majd, hogy megtudjuk, mi történik egy olyan szórakozóhelyen, ahol pillanatnyilag egyetlen ismerősünk sem tartózkodik.
Az eredmény egy olyan mobiltelefonos, térképes üzenőrendszer, amelyben szöveges üzeneteket küldhetünk azoknak, akik éppen egy másik szórakozóhelyen tartózkodnak. Ezekre az üzenetekre az ott lévők válaszolhatnak is, a választ pedig mindenki látni fogja, aki a kérdezővel azonos helyen tartózkodik. A rendszert ezen kívül használhatjuk faliújságnak is, hisz üzeneteinket a saját helyünkre is címezhetjük.
Flash-kártyán fut a Linux a bázisállomásban; a pendrive méretű bluetoothrádió 100 méteres sugarú kört fed le
Az üzenetek küldésére és fogadására szolgáló, a mobiltelefonokkal bluetoothkapcsolaton, egymással az interneten keresztül kommunikáló eszközöket Kangyal és kollégái eddig Budapest 47 szórakozóhelyén (lásd a keretes felsorolást) telepítettek.
A Bluespot-hozzáférés feltétele egy bluetoothkapcsolattal és a Java kliensprogram futtatásához elegendő memóriával rendelkező telefon. A Bluespot-kliens telepítését minden hatósugarukban lévő mobiltelefonnak felajánlják a Bluespotok, de letölthető a projekt honlapjáról is, sőt, az ott elérhető Bluespot-kliens segítségével mobiltelefon nélkül is kipróbálhatjuk a bluespotolást.
Kutatófúrások a közbeszédben
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) és a BME Média Oktatási és Kutató Központja (MOKK) összesen mintegy negyvenmillió forintos támogatásával létrejött projektnek a kocsmaközi kommunikáció élénkítésén túl tudományos célja is van. A pályázati pénzt az NKTH Jedlik Ányos programja keretében, "infokommunikációs technológiák alkalmazása a városrehabilitációban emergens, közösségépítő budapesti modellkísérlettel" céljára nyerte a BDP Communications Kft. és a MOKK konzorciuma 2005-ben.
Szociális hálózatok mobiltelefonon
Egyre több cég kínál olyan gps-helyzetmeghatározóval bővített mobiltelefonokat, amelyeken a felhasználók nyomon követhetik barátaik földrajzi helyzetét, képeket és videókat tölthetnek fel a városok térképére, illetve mások által feltöltött információkat kereshetnek a tartózkodási helyük közelében lévő hasznos helyekről. Ilyen mobil social networking (rövidítve: MoSoSo) funkciókat tartalmaznak például a Helio készülékei, vagy a Benefon GyPSii.
Tudományos szempontból a Bluespot-rendszer kitalálói (Kangyalon kívül többek között Terray Tamás, Bengt Sjölén, Szakál Tamás, Somlai-Fischer Szabolcs és Wind Attila dolgoztak a projekten) szerint az a legizgalmasabb kérdés, hogy felbukkannak-e csak az adott helyekre vonatkozó, csak ott releváns információk a Bluespotokon zajló párbeszédben.
"A helyszíneket próbáltuk úgy összeválogatni, hogy rácsszerű struktúrában helyezkedjenek el, így bizonyos sűrűséggel mintát veszünk a városi diskurzusból. Ha a kísérlet során elegendő üzenet gyűlik össze, személyes adatoktól mentes adatbázist hozunk létre belőle, és megnézzük hogy milyen az információk földrajzi eloszlása" - magyarázza Kangyal az Emergens Város Akciócsoport (EVA) honlapján részletesebben is kifejtett koncepciót.
A Bluespot tehát egyben lokatív médiakísérlet is. Ez a fogalom korábban főleg médiaművészeti projektekben bukkant fel, azt jelenti, hogy a digitális információkat a fizikai tér egy-egy pontjához rendeljük. Az egyik legkorábbi mobiltelefonos lokatív médiaprojekt a Yellow Arrow: sárga nyilakat ábrázoló matricák kódokkal, amelyek az utcán bárhová felragaszthatók. Ha a kódot elküldjük a matricán lévő telefonszámra, a helyre vonatkozó szöveges üzenetet kapunk a matrica felragasztójától.
Semapedia-kód egy közlekedési táblán
Egy másik népszerű lokatív média projekt a Semapedia, amely matricára nyomtatható vizuális kódokkal a fizikai tér objektumaihoz rendeli a Wikipedia egy-egy bejegyzését: a kódot fényképezős mobiltelefonnal lefényképezve a kliensprogram automatikusan behívja a telefon böngészőjébe a felmatricázott objektumról szóló Wikipedia-szócikket.
A Bluespot rendszer fejlesztői a felhasználóktól várják a választ arra a kérdésre, hogy mi az igazán lokatív információ: a szeptemberben kezdődő három hónapos tesztidőszak után a felhasználók és az üzenetek viselkedésének, terjedésének dinamikájának leírására modellt készítenek, és nyelvi elemzésnek is alávetik a Bluespotokon felgyűlt tartalmat.
Hol működik Bluespot?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
