A londoni Informa MediaGroup piackutató intézet tanulmánya szerint 2002-ben 71 millió dollár szerzői jogdíjat fizettek ki csengőhangok után, 58 százalékkal többet mint az előző évben. A kifizetett jogdíjak rendszerint 10-15 százalékát teszik ki a csengőhangok értékesítéséből származó bevételnek. Ennek alapján a teljes értékesítési árbevétel 700 millió dollár felettire becsülhető, de valószínűleg eléri az egymilliárd dollárt is.
Az internetes kalózforgalom és a rohamosan terjedő CD-másolatok miatt a zeneipar értékesítési árbevétele már a második éve csökkenőben van. Bevételnövekedés kizárólag a csengőhangok után járó jogdíjaknál mutatható ki. Szakértők a helyzet kialakulásáért az öt nagy kiadóvállalatot (Universal, Sony,Warner, EMI, BMG) teszik felelőssé, mivel elmulasztották megtenni a rohamosan növekvő online kereslet kielégítéséhez szükséges lépéseket.
Nézettségnövelő eszközként indult
A zeneszámokból gyártott, letöltésre kínált csengőhangok eredetileg reklámfogásként jelentek meg. Egyes weboldalak és mobilszolgáltatók egyebek között ezzel is próbálták oldalaik látogatására ösztönözni a zenerajongókat. A nyilvánvalóan rossz hangminőség ellenére a gyakorlat olyan rohamos terjedésnek indult, hogy az felkeltette a zeneműkiadók figyelmét is. Mára általános gyakorlattá vált, hogy a lemezkiadók csengőhang-terjesztési jogokat adnak el a weboldalak üzemeltetőinek.
A csengőhang-letöltési díjak országonként eltérőek. A legnagyobb orosz mobil szolgáltató, az MTS például egy letöltésért 0,30 dollárt, a Vodafone Australia pedig 1,53 dollárt számláz. Az Informa előrejelzése szerint a sztereó felvételek lejátszására alkalmas mobiltelefonok terjedésével párhuzamosan ez a piaci szegmens is további rohamos bővülés előtt áll.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
