A hiányzó 950 millió euró odaítéléséről 2001 végén dönt majd az ESA és az Európai Bizottság. De a bizottság múlt csütörtöki döntése azt valószínűsíti, hogy a fejlesztés beindulhat. Erről a pontról már senki nem lépne vissza. Már csak az erőteljes politikai támogatásra várunk - jelentett ki a New Scientist tudósítójának az ESA képviseletében Franco Bonacina.
2005 végéig két vagy három műhold kerülhet Föld körüli pályára. A második, 2,1 milliárd eurós szakaszban már komolyabban számítanak az ipar közreműködésére, és célul tűzték ki 2008-ig 30 műhold felbocsátását. A projekt közpénzek felhasználásával indul, de az ESA és az EU vezetése azt reméli, hogy az európai nagy távközlési cégek is hagyják magukat rábeszélni a részvételre.
A Galileot műszaki megkötöttségek nélkül tervezik, hogy a műholdakról küldött jelekkel képes legyen segíteni minden repülőgép, hajó, autó és más szállítási eszköz navigációját. A projekt vitatható oldala, hogy például az amerikai Navstar holdakkal szemben nem lehet majd ingyenesen igénybe venni. Ezen kívül néhány tagország eleinte vonakodott, Nagy-Britannia, Németország és Hollandia is igényelt némi rábeszélést, míg a program mellé állt.
Ennek ellenére a terv európai kiötlői szerint komoly eredmények várhatók. A saját hálózat birtoklásának luxusán túl az EU megszerzi a műholdak építéséhez szükséges műszaki kapacitást is - mondta bizakodva a bizottsághoz közel álló forrás a New Scientist-nek. Véleménye szerint a 30 évvel ezelőtt épített GPS-szel szemben az új rendszer nagyobb megbízhatóságot és új szolgáltatásokat kínál majd.