Mobilos vonatjegyvásárlás és sétaradar

Amellett, hogy a Mobil Innovációs Központ munkatársai mindenféle furcsa műszerekkel vizsgálják a rádióhullámokat, meg felfoghatatlanul bonyolult hálózatokon nézik az adatcsomagok áramlását, számos érdekes termék kikerülhet a jövőben a kezeik közül. Néhány projektben olyan házi érzékelőhálózattal kísérleteznek, amely többek között a cirkó, a riasztó, a lámpák és elektronikai eszközök távoli felügyeletét teszi lehetővé, mások mobilos vonatjegyvásárló-rendszert terveznek, vagy éppen helyzetfüggő szolgáltatásokat. A központ éves jelentésébe olyan varázslatos fejlesztések is bekerültek, mint a várható ütközésekre figyelmeztető sétaradar, és a kézfej meg az alkar mozdulatait utasátásként érzékelő gesztuskocka.

Nehézségek

Nem volt zökkenőmentes a MIK első éve, mondta el lapunknak Magyar Ildikó, a MIK ügyvezető igazgatója. Hiába terveztek azonnal megvalósuló modern tesztlabort, az egyetem központi épületének megsüllyedése miatt más költözött az eredeti helyszínre, új helyszínt kellett keresni. Emellett a törvényileg előírt bürokrácia is nehezítette a kulcsfontosságú hardverkörnyezet kialakítását, így az átadás idén októberre csúszott át. Nyáron finanszírozási gondok is felmerültek: nem érkezett még meg a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) előlege, és emiatt e keretből nem tudták kifizetni a központban dolgozó kollégákat. Az NKTH szóvivője lapunknak elmondta, hogy ha a MIK és a partner intézmények hiánytalanul elszámolnak az első évre szóló összeggel (600 millió forint), akkor lehet szó a következő részlet átutalásáról. Ez az elszámolás azóta már megtörtént.

Mobilszoftvergyár

Mi történt az elmúlt évben az adófizetők pénzével támogatott központban, ha a fejlesztőknek még egy árva laborjuk sincs? Szerencsére elég sok minden. A MIK éves beszámolója szerint több tucatnyi projekt elkezdődött, és mint Charaf Hassan, a MIK szolgálatás-fejlesztési igazgatója elmondta: igyekeztek azokra a feladatokra koncentrálni, amelyeket elegendő a legvégső fázisban letesztelni.

Az egyes projektek mellett Charaf Hassan igen fontosnak tartja, hogy elkészült egy programozási keretrendszer, ami jelentősen leegyszerűsíti a szoftverfejlesztést, gyakorlatilag elvégzi a piszkos munkát a fejlesztők helyett. A fejlesztőknek nem kell kívülről megtanulniuk a Symbian operációs rendszer minden apró részletét, és kihasználhatják a nagyobb rendszereken, számítógépeken megszerzett tudásukat. Elég megtervezniük a program működését, kinézetét, azután bepötyöghetik az általuk ismert programnyelven a kódot, és ebből a keretrendszer elkészíti a Symbianon futó szoftvert.

Nyitott szemlélet

Az első év fontos feladata volt a képességek felmérése, hogy össze tudják gyűjteni, ki miben erős. A feladatok teljesítése közben sokat változott maga a kutatói-fejlesztői közösség is, ami szintén a MIK-projekt egyik fontos célkitűzése volt. Magyar Ildikó szerint fél éven belül létrejönnek kész termékek, elindulnak pilot projektek, és körülbelül a harmadik évben várható, hogy egy-egy projektre cégeket alapítanak. (A MIK négy éves projektként indult.)

Nemcsak ismert lett a MIK, de kompetenciáját is elfogadták, és körülbelül negyven kis- és középvállalat jelentkezett ötletekkel, illetve kérdésekkel, hogy ezt vagy azt a feladatot meg tudják-e közösen oldani. Egy nemzetközi nagyvállalat is megjelent a színen, arról érdeklődve, hogy utólag milyen feltételekkel válhatna konzorciumi taggá.