További Mobil cikkek
Korábbi cikkeinkből kiderült, hogy Magyarországon sok ezer embernek van gondja a mobilszolgáltatójával, mert állandóan akadozik a vonal, zavaros a vétel. Első körben nem sikerült valódi magyarázatot találni a problémára, ezért az erdei pajzsikára fogtunk mindent. Most azonban a T-Mobile szakértői segítségével bemutatjuk a minőségromlás néhány kézzel fogható okát, és néhány megoldást is.
Ki a fényre!
Bár a digitális jeltovábbítás jelentősen csökkenti a zavaró tényezők hatását, a vezeték nélküli rendszereknél a legkorszerűbb technológia ellenére sem lehet teljesen kizárni az átmeneti zavarokat. Szinte lehetetlen felsorolni az összes olyan tényezőt, amely miatt zavaros lehet a vétel, Egyrészt gond lehet, ha a lefedettség határán kolbászolunk, vagy ha rádiófrekvenciásan leárnyékolt helyekre, például pincékbe vagy mélygarázsokba vonulunk vissza a külvilág elől. Ilyenkor célszerű odébb állni.
Jól lefedett területeken is lehetnek gondok. Fontos például a megfelelő minőségű beszédkódolási módszer kiválasztása, ami viszont nem az előfizető, hanem a szolgáltató felelőssége. Eleinte az úgynevezett teljes sebességű (Full Rate, FR) beszédkódolás terjedt el, de már a kilencvenes évek végén a helyébe lépett az emelt szintű teljes sebességű (Enhanced Full Rate, EFR) kódolás. Ez főleg a magasabb frekvenciájú beszédtartományokban, például nő vagy gyerek hangok esetén javítja a beszédminőséget. Most a 2G és 3G hálózatok használnak EFR kódolást, amelyet a mobilok jelentős része támogatja. Van még félsebességű (Half Rate, HR) kódolás is, de ennek a minősége messze elmarad a fent említettekétől. Érdemes tehát megnézni a mobiltelefon leírásában, hogy milyen kódolást ismer, mert ebből lehet következtetni arra, hogy hol lehet gubanc.
Szintén a szolgáltató felelőssége, ha egy bázisállomás vagy a telefonközpont szoftvere vagy hardvere meghibásodik.
Erősítő
Van egyébként egy igen egzotikus kinézetű antennaerősítő lapka is, az SA3, amely állítólag javítja a hívások minőségét. A hazai forgalmazó weboldala szerint az SA3 egy passzív egység, amely összegyűjti a kóbor rádiójeleket, és azokat az antenna felé irányítja. Pont úgy néz ki, mint a bolti lopásgátlókban is használt passzív RFID-csipek, amelyek egyébként hasonló elven működnek: a leolvasó által kibocsátott rádiójel energiáját hasznosítva küldik vissza az információt. A forgalmazótól egyelőre nem tudtunk meg technológiai részleteket, de a parányi lapkát hamarosan kipróbáljuk. (Ezt nem a T-Mobile ajánlotta. Időközben kipróbáltuk a terméket, és kiderítettük, hogy átverés.)
Kilóra eladott térerő
A külső eredetű zavarokra elég extrém példák vannak, előfordul ugyanis, hogy ellopják vagy megrongálják az antennakábelt. Vagy esetleg a bázisállomás 230 voltos feszültség alatt lévő áramvezetékből visznek el tíz-húsz métert a színesfém-hulladékot fillérekre váltó telepekre. Ilyen esetben a hiba hárítása órákat vagy akár napokat is igénybe vehet. Előfordul, hogy GSM sávban illegálisan működő vezeték nélküli kamera, fejhallgató, riasztórendszer, vagy egy meghibásodás miatt rossz frekvenciatartományban működő antennaerősítő zavarja a jelet. Ezeknek a zavarforrásoknak a felkutatása és hatástalanítása szintén több napig eltarthat, és sok esetben a Nemzeti Hirközlési Hatóság segítségét is igénybe kell venni.
Bár a GSM és a 3G is szabványokra épül, a mobilok nem egészen egyformák, mert mindegyik készülékgyártó másképp értelmezi ezeket az előírásokat. Ráadásul néha a kivitelezéssel is vannak gondjaik, ezért szoftveres és hardveres hibák is előfordulnak, amelyek kihatnak a minőségre. Jó esetben szoftverfrissítéssel és javítással, rossz esetben csak készülékcserével megoldható a probléma.