További Mobil cikkek
Megpróbálom csak a legfontosabb korlátokat megemlíteni azok közül, amik csökkentik az elvileg kiosztható adók számát.
- Az első és az utolsó csatorna - sajnos a szomszédos rádiósávok védelme érdekében - védősávként fenn van tartva, így abban adó nem üzemeltethető (már csak 204 csatornánk van).
- A ma alkalmazott sztereó modulációs eljárás sávszélessége kiegészítő RDS-jelekkel - még ha az adók üzemeltetői minden paramétert pontosan be is tartanak - körülbelül 250kHz sávot foglalnak el. Ez a szükséges védelmekkel 300kHz. A Hírközlési Főfelügyelet a rádióengedélyeket ennek megfelelően úgy adja ki, hogy azokban az adásmód, sávszélesség rovatban a 300KF8EHF varázsszó szerepel. Ebből a kódból a 300-as szám utal a berendezés számára biztosított sávszélességre. Mindezt magyarra fordítva azt kapjuk, hogy ideális adó és vevőberendezések esetén 100kHz-es, azaz 0,1MHz-es frekvencia raszter esetén csak minden harmadik csatornára szabad adót telepíteni. Lássuk csak 204/3=68, tehát már csak 68 adó elhelyezésére van mód.
- A valóságban a helyzet ennél is rosszabb, hiszen sem ideális adók, sem pedig ideális vevők nem léteznek. Az adók tekintetében az adó FM-löketének pontos betartása a módja annak, hogy a berendezés ne foglaljon el a számára engedélyezettnél nagyobb sávszélességet. Ez a szigorú műszaki korlát a ą75kHz maximális löket betartásakor teljesül. Ezen paraméter beállítása hatással van az adó hangosságára. A mai kiélezett versenyhelyzetben az adóüzemeltetők azt gondolják, hogy a hangosabb adót jobban szeretik hallgatni a hallgatók, tehát mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ő adójuk legyen a leghangosabb. A HÍF szakértőinek fáradtságot nem kímélő munkája eredményeként a budapesti helyi és az országos adók már megfelelően működnek, de a vidéki adóknál még igen gyakori a szabálytalanul nagy lökettel történő sugárzás. Ugyan a tervezésnél a szabálytalan adókkal nem köteles számolni egy tervező, de azért jó, ha ismerjük a valóságot.
A vevőkészülékek minősége - finoman fogalmazva - változó. A berendezések beszerzése a kínai piactól a külföldi vásárláson keresztül a szakáruházig bármi lehet. A készülékek egy része nem teljesíti a rá vonatkozó műszaki előírásokat, így azok olyasmit is zavarként vesznek, amit a drágább, jó minőségű társaik nem érzékelnek zavarként. Az imént említett gyakorlati okokból kifolyólag ténylegesen csak 400kHz-enkét lehet adókat elhelyezni a sávban, ennek megfelelően már csak 204/4=51 elméleti adóhelyünk maradt.
Az eddig fennmaradó 51 elméleti helyen osztoznak a jelenleg működő és a tervezés alatt lévő budapesti adók:
88,1 Budapest Rádió INFÓRUM
88,8 Rádió C
89,5 Radio Juventus
92,1 Pályáztatott frekvencia Dél-pest
92,9 Rádio Deejay (STAR FM)
94,8 Petőfi Rádió
95,3 Klub Rádió
95,8 Infó Rádió
96,4 Roxy Rádió
96,8 Pályáztatott frekvencia XVII.kerület
98,0 Civil/Fix Rádió
98,6 Est FM
99,5 Pannon Rádió
100,3 Radió 1
100,8 Sláger Rádió
102,1 Rádió Bridge
103,3 Danubius Rádió
105,3 Bartók Rádió
A további üresnek tűnő helyek sorsa
Az elkezdett visszaszámlálást korántsem fejezhetjük még be, de az egyszerű osztás-szorzás matematikáját már nem alkalmazhatjuk. Zavart számolni ugyanis nem csak az egy városban telepített adókkal kapcsolatban kell, hanem minden olyan adó tekintetében is el kell végezni a zavarok elkerülése érdekében a számításokat, amelyek vételkörzete - illetve ebben a tekintetben zavart okozó körzete - határos az esetünkben Budapestre szánt adóvétel, illetve zavaró körzetével.
Nem véletlen, hogy a vétel és a zavar körzetet külön említem. A rádiós frekvenciák a távolság függvényében logaritmikusan csökkennek, tehát a csökkenés mértéke az adó környezetétől távolodva egyre lassul. Ez azt eredményezi, hogy az adó jó minőségű ellátottságot létrehozó vételkörzete jóval kisebb, mint amekkora körzetben az zavart okozni képes. A gyakorlatra vetítve ez úgy néz ki, hogy egy szomszédos frekvencián lévő adó - amit a saját frekvenciáján már nem lehet megfelelően venni - még zavarhatja azt az adót, amit venni szeretnék. A venni kívánt adó hallgatása közben ilyenkor nem egyszerűen a zavaró adó műsora hallható - bár szélsőséges esetben ez is előfordulhat - hanem csak romlik a venni kívánt adó vételi minősége. Ez enyhébb esetekben zajként, torzításként jelentkezik.
Zavartatás számítási szempontból az adók teljesítménye és az adók telepítési magassága befolyásolja azt, hogy milyen távolságig kell számolni a kölcsönösen kialakuló zavaró hatásokkal. Országos besugárzást biztosító adóknál 100 - 150 km is lehet az a terület, amin belül zavaró hatásokkal lehet számolni. Ez a jelentős nagyságú terület okozza azt, hogy a budapesti frekvenciák tervezésekor a környező városok és települések kisebb - nagyobb adó telephelyei mellett (nagyobbak például Kékestető, Kabhegy) számos szlovák adóval is számolni kell. A tervezett adó egyrészt nem szenvedhet, másrészt nem is okozhat zavart ezeknek a már meglévő vagy éppen tervezés alatt lévő állomásoknak sem.
Néhány adó - a teljesség igénye nélkül - amelyet a budapesti frekvenciák kiosztásakor feltétlenül figyelembe kell venni:
A táblázatban a környező városok sok-sok kis adója nem szerepel, mint például Vác, Gödöllő, Gyöngyös, Kecskemét, Dunaújváros, Paks, Székesfehérvár, Érd és még hosszú a sora a már működő, illetve ez idáig kijelölt frekvenciáknak.
Az aktuális és teljes listát - aki frekvencia-keresésre adná a fejét - a HIF-től szerezheti be. Természetesen az ebben a listában szereplő frekvenciák és környezetük nem esnek ki automatikusan a frekvencia keresésekor, hanem minden egyes lehetséges frekvenciára oda-vissza ki kell számolni a zavar okozását és a zavar elszenvedésének mértékét. Kompromisszumos megoldásként lehetséges a tervezett adó sugárzását korlátozni a zavarszámításnál szóba jövő adó vagy adók irányába. Ezzel az igen költséges, bonyolult antennarendszereket igénylő módszerrel már szinte minden regionális és helyi budapesti adónak élni kellett.
Még egy apróság. Nem elég egy frekvenciát minden szempontból alkalmasnak találni. Mivel Budapest rádiótechnikai szempontból a szlovák határövezethez tartozik, így a végleges engedélyezés a megtaláláshoz képest a nemzetközi koordinációs eljárások idejével eltolódhat, mely gyakran másfél-két évet is jelent. Ez nyilvánvalóan azt is jelentheti, hogy létezhetnek már megtalált zavarmentes csatornák, csak éppen még a koordinációjuk folyamatban van.
És végül a válasz a kérdésre
A fentiek alapján nem mondható ki az, hogy már nincs több sugárzásra alkalmas frekvencia Budapesten, az viszont igen, hogy valószínűleg nem érdemes többet keresni. A várható zavarok elkerülése érdekében olyan szigorú sugárzási korlátozásokat kellene betartani, amelyek a lehetséges vételkörzetet igen kicsire zsugorítják, a bekerülési költséget viszont igencsak megnövelik.
Tehát mindenkinek adatik a lehetőség, hogy jelentős mérnöki erőket mozgósítson egy - egy új frekvencia megtalálására ám kérdés, hogy az eredmény kielégíti-e a feladatra megbízást adó megrendelő igényeit, figyelembe véve azt a körülményt, hogy a keresés nem csekély költségei - a keresés eredményétől függetlenül - a megrendelőt terhelik, és végeredményt csak a sikeres koordináció lefolytatása után kap.