További MP3 cikkek
Rhapsody: olcsó ismeretlen zene
Az első ugró a legtapasztaltabb: a Listen.com 1998-ban gründolódott, a legnagyobb zenei kiadók részvételével, azzal a feladattal, hogy kikísérletezzen egy profitorientált digitális zenei portált.
A Rhapsody néven hétfőn bemutatott kliensprogramjuk segítségével a felhasználók ötven online rádióadó körül választhatnak, havi hat dollárért klasszikus vagy vegyes kortárs zenét tölthetnek le, nyolc dollárért pedig mindkettőből válogathatnak.
A Rhapsody kísérletének érdekessége, hogy a Listen.com adatbázisában egyetlen olyan zeneszám sem található, amelyre mérhető fizetőképes kereslet lenne. A portál ugyan harminchét független kiadóval szerződött előadóik szerzeményeinek internetes terjesztésére - az EMI és Listen.com között készülő komolyabb együttműködésről egyelőre csak bizonytalan pletyik ismertek.
MusicNet: teljes gőzzel
Az EMI ugyanakkor a Bertelsmannal, a Warnerrel és a Zombával együtt kedden indítja el előfizetős online zenei szolgáltatását, a MusicNetet. A MusicNet rendszerének alapját az aljasságáról és használhatatlan szoftvereiről közismert Real Networks Real One nevű lejátszója szolgáltatja.
A kedves vásárlók ugyan csak tíz dollár ellenében telepíthetik a programot, viszont száz letöltésre vállalkozhatnak a kiadók hetvenötezer zeneszámot tartalmazó adatbázisából (elérhetik többek között a Beatles, Madonna vagy Whitney Houston életművét), és korlátlanul hallgathatnak körülbelül száz online zenei csatornát.
Késők
A piacelemzések szerint az online zenei piac teljes forgalma 2005-re eléri az 1,6 milliárd dollárt - eme összeg kitermeléséből senki sem kíván kimaradni. A MusicNetből kimaradt két nagy kiadó - a Sony és a Vivendi - közös fizetős szolgáltatása várhatóan jövőre indul el Pressplay néven.
Pályára lép továbbá a világzene feltalálója, Peter Gabriel is, aki WebAudioNet néven még ebben a hónapban elindítja saját online zenei vállalkozását.
Vegyes jövő, ideges vevők
A piacelemzők szerint a most induló szolgáltatások nem számíthatnak nagy diadalmenetre. Ennek egyik oka, hogy a keresett zenét továbbra is ingyenesen le lehet tölteni a különböző fájlcserélő programok segítségével. A másik ok, hogy a fogyasztók fejében nincs kialakult adatbázis arról, hogy mely előadókat mely kiadók futtatják - ez pedig a különböző szolgáltatások közötti bolyongáshoz, frusztrációhoz, és további nemfizetéshez vezet.
Az általános vélekedés szerint még legalább öt év kell mire a kiadók internetes forgalma elérheti az általuk kikészített Napster korábbi hatvanmillió felhasználós csúcsát - és lehet hogy addig ugyanennyi embert kell börtönbe juttatniuk.