További Net cikkek
Indiai és izraeli mérnökök olyan felhasználóazonosító rendszert fejlesztettek, amely hatásosabb védelmet nyújt rossz szándékú botok ellen. Igaz, az embereknek is problémásabb megfejteni a rendszer tintapacáit.
A Delhiben található Indiai Műszaki Egyetem kutatója, Niloy Mitra a Tel-Avivi Egyetem mérnökével, Daniel Cohen-Orral és tajvani kollégáival egy, a captchákhoz hasonló azonosító rendszert fejlesztett. A tintapacákon alapuló rendszert decemberben mutatják be a jokohamai Siggraph szakkonferencián, de a New Scientistnek már most elmondták találmányuk lényegét.
A captchák, vagyis a weboldalakon az emberi felhasználókat azonosító, torzított karaktersorok vagy képek nagy problémája, hogy nem elég biztonságosak. Több captchát feltörtek már, és szakemberek szerint a captchafejtő botok egyre nagyobb gondot jelentenek. Mitra és kollégái képeket dolgoztak ki az azonosításra: egy általuk fejlesztett algoritmus meghatározza a kép jellemző pontjait, majd tintapacákká konvertálja azokat. Ezután a rendszer véletlenszerűen eltüntet több pacát, amitől a kép az embernek még felismerhetővé válik – akkor is, ha hasonló pacák láthatók a háttérben –, de a botoknak már nagyon nehezen.
A kutatók több nehézségi fokozatot dolgoztak ki, és egy 310 fős tesztcsoporttal több próbát végeztek. Könnyű fokozaton az emberek 98 százaléka felismerte a képek 80 százalékát a zavaró háttérpacák ellenére, egy képet átlagosan 6,4 másodperc alatt fejtettek meg.
Ugyanezekkel a képekkel három modern képfelismerő program nem boldogult: 51 és 60 százalékos eredménnyel tudták megmondani, hogy egy képen ember vagy ló látható, ami nem sokkal jobb eredmény a véletlenszerű találgatásnál. Nehéz fokozaton viszont már az embereknek is gondjaik akadtak: a fenti százalékérték 74-re csökkent, az átlagos felismerési idő pedig 12,5 másodpercre nőtt.
Luis von Ahn, a pittsburgh-i Mellon Egyetem kutatója, a szöveges captchák egyik alkotja szerint ez gond. Ahn új fejlesztését, a ReCaptchát nemrég vette meg a Google. „A ReCaptchát 10 másodperc alatt megfejtik a felhasználók, 96 százalékuk helyes választ ír be elsőre. Nehéz ezt felülmúlni” – fogalmazott Ahn
Mindez azonban csak állóképekre vonatkozik. Mitráék algoritmusa ugyanis akkor mutatja meg igazán az erejét, ha 3D-animációkban alkalmazzák: a pacásított mozgóképeket a legnehezebb fokozatban is kivétel nélkül felismerte a tesztcsoport minden tagja, annak ellenére, hogy az animáció egyetlen képét 10 százalékuk sem tudta megfejteni. A képfejtő programok viszont nem tudtak mit kezdeni a videóval.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
