Az elmúlt öt évben több új adatot termelt és mentett el az emberiség, mint eddig a történelem során bármikor. Jelenleg a világon évente összesen mintegy 5,4 milliárd GB (5,4 x 1018 bájtnyi) új adat keletkezhet. Ebből a becslésből indul ki a Kalifornia egyetem Berkeley-ben dolgozó kutatója, Peter Lyman. Mit lehet kezdeni ennyi információval?
Az általa összeállított tanulmány szerint 2002-ben a keletkezett adatok közel 93 százalékát mágneses adathordozókon, vagyis video és hangkazettákon, flopilemezeken, ZIP-meghajtókon és merevlemezeken tárolták. A számítógépes merevlemezeken elmentett adatmennyiség 1999-hez képest 114 százalékkal bővült.
A filmszalagok a teljes adatmennyiség 7 százalékát, míg a papír 0,01 százalékát hordozza. Az optikai adathordozók részaránya erősödik, köszönhetően a CD és DVD-íróknak.
Halovány CD és DVD
A tanulmány szerint három év leforgása alatt a CD-ken és CD-ROM-okon elmentett új adatok mennyisége 57 százalékkal bővült, illetve csaknem kétszeresére nőtt a DVD-re kiírt adatállomány. Ennek ellenére tavaly mégis csak az éves forgalom alig 0,002 százalékát képviselték az optikai adathordozók.
A világon minden ember évente átlagosan 800 MB adatot termel, bár Peter Lyman leszögezi, hogy az átlagos észak-amerikai és az európai felhasználóknál ennél jóval több keletkezik.
A nyomtatók lenyomják a nyomdákat
Csak az USA egymaga 40 százalékát adja a világ új adattermésének, amelyeket mágneses vagy optikai hordozókon őriznek. A papírmentes iroda ennek ellenére a tengerentúlon is távoli álom, emlékeztet a BBC.
A papírra kinyomtatott adatmennyiség világszerte tovább növekszik. Viszont a nyomtatott információk nagyobb részét az egyes emberek termelik, irodai anyagok, emailek kiprintelésével.
Vesztes a papírkép
A hagyományos nyomtatott anyagok, könyvek, újságok és magazinok ehhez képest már kisebbségbe szorultak. A világon kinyomtatott információ egyharmada az USA-ban keletkezik.
A papíralapú fényképek száma a korábbihoz képest 9 százalékkal esett vissza. A digitális képek és filmek egyébként jelentősen hozzájárultak az évi összes adatmennyiség bővüléséhez.
Az email vezet
A világon évente keletkező adat legnagyobb részét, kereken 400 millió gigabájtot az emailek teszik ki. Az üzenőszoftverek naponta 5 milliárd üzenetet továbbítanak, ez éves szinten 274 000 gigabájtban összegződik.
A P2P fájlcserélők egy gyorsan bővülő szegmenst jelentenek. A felhasználók hét százaléka biztosít másoknak hozzáférést a gépén elmentett anyagokhoz, miközben a P2P felhasználók 93 százaléka csak letöltést vállal.
A telefon győzhetne
A videók közül kerülnek ki a legnagyobb csereberélt fájlok, ezek nem ritkán 100 MB felettiek. A P2P hálózatokat legtöbben mégis az MP3 zenei fájlok után kajtatva koptatják.
A mobil és vezetékes telefonok évente kereken 17,3 exabájtnyi (17,3 x 1018 bájt) adatot továbbítanak, ezek nagyobb részét azonban nem rögzítik.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
