Hová lett az Informatikai Kormánybiztosság pénze?

Stumpf István volt kancelláriaminiszter tiltakozott Kovács Kálmán informatikai miniszter hétfői kijelentése ellen, mely szerint az Informatikai Kormánybiztosság (IKB) egyes pályázatai jogszerűtlenek illetve célszerűtlenek voltak, így ezeket leállították. Stumpf elmondta: az Informatikai Kormánybiztosság az elmúlt két évben összesen 76 milliárd forintot költhetett a különböző információs társadalmi programokra.

Stumpf szerint az idei költségvetést képező 46 milliárd forintból 23 milliárdot az Informatikai Kormánybiztosság költött el, a maradék 23 milliárdot azonban átadták a mostani kormánynak, így az összeg felhasználásáról az Informatikai és Hírközlési Minisztérium dönthet. Stumpf szerint az esetleges szabálytalanságokat fel kell deríteni, az egész programot azonban "nem szabad lejáratni". Mint mondta: az elmúlt négy évben az internet fejlődése nem torpant meg, épp ellenkezőleg: több tízezer ember jutott számítógéphez, meghirdették a nemzeti információs társadalmi stratégiát, és konkrét programokat indítottak el. Stumpf elmondta, hogy jelenleg harmincezer olyan ember vár internethozzáférésre aki a különböző pályázatokon számítógépet nyert, részükre állami szolgáltatót szerettek volna létrehozni.

Nulla teljesítmény

A kormányalakítás óta már elég idő eltelt ahhoz, hogy értékelni lehessen az új kormányt - mondta Rogán Antal. A Fidesz parlamenti képviselője úgy fogalmazott: az Informatikai és Hírközlési minisztérium teljesítménye a nullával egyenlő. Véleménye szerint a minisztérium által hétfőn bejelentett új pályázatok az IKB korábbi pályázatainak másolatai, néhány új elemmel, ahogy ő nevezte "szépségflastrommal". Rogán Antal választ vár arra a kérdésére a jelenlegi kormánytól, hogy hova tűnt az Informatikai Kormánybiztosság megmaradt 23 milliárd forintja. A képviselő bejelentette, hogy szerdán kérdését írásban terjeszti a kormány elé, hogy 15 napon belül választ kapjon.

Stratégiai kontinuitás

Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési minisztérium államtitkára elmondta: nem tudja pontosan, mennyi pénzt örököltek az IKB-től, de a teljes összeget kiírják pályázatokra. A korábbi és mostani pályázatok hasonlóságáról szólva Csepeli úgy fogalmazott: a kontinuitás fontos számukra, így folytatják az IKB kezdeményezéseit, ám elődeik hibáit nem vállalják. Mint mondta, a minisztérium átvette a kormánybiztosság személyi állományának nagy részét, így érthető, hogy ezek az emberek ugyanazt a munkát folytatják.

"Örülni fogok az írásbeli kérdésnek, mivel így elmondhatom, hogy mit nem fogunk csinálni" - mondta Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal társadalmi kapcsolatokért és a kormányzati informatikáért felelős politikai államtitkára. Baja úgy fogalmazott, komoly munka volt megszüntetni az In-Forrás Kht pazarló pályázatait. Mint mondta, idén nyolcmilliárd forintot költenek kormányzati informatikára, és nyolc új programot fognak meghirdetni, melyekkel folytatják az IKB munkáját.

Baló György úgy fogalmazott: abban valamennyi vitapartner egyetért, hogy a piaci verseny szempontjából létfontosságú, hogy az állam nagy megrendelő legyen. A kérdés csak az, mire költsön? Majsai Sándor Gábor, az Oktatási Minisztérium informatikai miniszteri biztosa szerint fontos az állami megrendelő stratégiája, hiszen például ahelyett, hogy létrehozna egy saját állami internetszolgáltatót, megrendeléseivel támogathatja a kisebb hazai szolgáltatókat. Baja Ferenc szerint az állami megrendelések megfelelő stratégiájával kikényszeríthető a piaci verseny.

Digitális ügyintézést akarnak

Rogán Antal szerint magyar nyelvű tartalomra volna szükség, így a kormányzati portált is fel kellene tölteni új szolgáltatásokkal, hogy lehetővé váljon az elektronikus ügyintézés. Mint mondta, az eredeti tervek szerint szeptemberben indult volna az állami hitelesítésszolgáltató működése, mely a digitális aláírásokat hitelesítené, ám a kormányváltás óra áll a dolog. Stumpf István elmondta, hogy létrehoztak egy informatikai kockázati tőkealapot, mely szintén beüzemelésre vár, az IKB hárommillió forintot különített el a programra, ám magántőke bevonását is szerették volna elérni.

Jogi problémák

Egyelőre jogi akadályai vannak az elektronikus ügyintézésnek, mondta el Baja Ferenc, a magyar törvények ugyanis az ügyfél személyes jelenlétét és aláírását kötik ki a legtöbb ügyintézésnél. Mint mondta, a jövő év első negyedévében ezért "ügyintézés-szimulációra" lesz lehetőség, vagyis arra, hogy a polgárok négyféle ügyben az interneten intézhessék a papírok kitöltését és az időpont-egyeztetést, az aláírás azonban továbbra is személyesen történik. Véleménye szerint az elektronikus aláírási törvény módosításáig másra nincs lehetőség.

Rogán Antal szerint csak az üzleti szolgáltatások terén szükséges az elektronikus aláírási törvény módosítása, a kormányzati rész működőképes, csupán a kormányzati hitelesítésszolgáltató hiányzik a működéshez. Véleménye szerint a digitális aláírás használatát több törvény módosításával lehetne keresztülvinni, mint mondta, a Fidesz támogatná az esetleges módosító csomagot.