Kristóf, Jakab
19 °C
34 °C

Hárommillió online hírfogyasztó

2008.07.18. 00:20
A magyar lakosság 41 százaléka internetezik rendszeresen, 30 százaléka gyakori online hírfogyasztó, és 13 százaléka az internetről értesül először a vezető hírekről - derült ki az Index és a Forsense közös felméréséből. A rendszeresen internetezők között az internet hírforrásként felzárkózik a teljes lakosságban vezető televízió mellé, és van egy jelenleg mintegy 11 százalékos csoport, amely az interneten keresi leggyakrabban a híreket.

2007-ben online kérdőíves felméréssel vizsgáltuk az Index-olvasók hírfogyasztási szokásait. A felmérésből kiderült, hogy ebben a magyar átlaghoz képest nagyon régen és nagyon sokat internetező mintában az internet a  legfontosabb hírforrás, amely a legtöbb vizsgált szempontból helyettesítő, nem pedig kiegészítő médium az ide sorolható hírfogyasztók számára. Jelentősége hírforrásként szinte minden vizsgált szempontból felülmúlja a televíziót, a rádiót és a nyomtatott sajtót, a médiafogyasztásra szánt idő tekintetében pedig verseng azokkal.

A hagyományos médiumok elutasítása tekintetében az internetezéssel töltött idő  a legfontosabb magyarázó tényező: az online hírfogyasztók az átlagnál sokkal többet interneteznek, érzelmileg is intenzívebben és pozitívabban viszonyulnak az internethez, mint a többi vizsgált médiumhoz. Médiamixüket az internet dominálja, az online médiafogyasztás az elektronikus és nyomtatott médiumok rovására növekszik körükben, és ez fokozottan igaz a hírfogyasztásra. A szociodemográfiai hátteret vizsgálva azt találtuk, hogy a „csak online" hírfogyasztás gyakoribb a fiatalok, a férfiak, a diplomások és a fővárosiak között.

>>> Alig olvasnak nyomtatott sajtót, és tévézés helyett is interneteznek az Index-olvasók (Index)

>>> Nincs tévém, nem olvasok papírújságot: Az online hírfogyasztók különös médiamixe (Médiakutató)

Összehasonlításképpen ezt a kutatást 2008 májusában az Index-olvasók által kitöltött kérdőív egy rövidített változatával országos reprezentatív mintán is megismételtük. Az adatfelvételt a Forsense Piac- és Közvélemény-kutató Intézet végezte kérdőíves adatgyűjtéssel, a minta összetétele a legfontosabb szociodemográfiai tényezők szerint megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak.

Elméleti keret

Az amerikai újmédia-kiadókat tömörítő Online Publishers Association számára elvégzett 2004-es felmérésből a Magid Associates olyan fogyasztói modellt javasolt, amelyben az internetes hír- és információfogyasztók a fogyasztott média fajtája és a fogyasztás gyakorisága szerint négy csoportba vannak osztva. A "csak online" fogyasztók gyakran (hetente vagy gyakrabban) tájékozódnak az interneten, és ritkán az offline (tévé, rádió, nyomtatott) hírforrásokból, míg a "csak offline" hírfogyasztók gyakran tájékozódnak a nyomtatott vagy elektronikus sajtóból, és ritkán az interneten. A "többcsatornás" fogyasztók offline és online is gyakran, míg a "dilettánsok" offline és online is ritkán tájékozódnak.

A felmérésből az derült ki, hogy a magyar lakosság  41 százaléka internetezik hetente legalább egyszer, ők tekinthetők rendszeres internet-felhasználóknak. A 41 százaléknyi internetezőn belül azonosítottunk egy csoportot, amely a legfrissebb híreket gyakran keresi az interneten, és ritkán vagy soha a televízióban, a rádióban vagy a nyomtatott sajtóban. Ők a teljes lakosság mintegy 11 százalékát kitevő "csak online" hírfogyasztók. A "csak online" hírfogyasztók átlagéletkora alacsonyabb az országos átlagnál, és jóval magasabb köztük a férfiak aránya, mint a nőké. Az internetezőknél régebben használják az internetet hírforrásként.

Míg a magyar lakosság 41 százalékát kitevő internetezők többsége számára az internet csak kiegészítő hírforrásnak számít, a 11 százaléknyi "csak online" hírfogyasztó többsége számára már elsődleges hírforrásnak számít az online média.

A médiafogyasztással töltött összes idő tekintetében a teljes lakosság esetén toronymagasan vezet a televízió, a válaszadók 71 százaléka naponta egy óránál többet tölt tévénézéssel. A nyomtatott sajtóra a többség (74 százalék) napi fél óránál kevesebb időt szán, és 62 százalék egyáltalán nem, vagy negyed óránál kevesebbet internetezik.

Az internetezők között viszont ehhez képest óriási változás látszik: az internet felzárkózik a televízió mellé, miközben az újságolvasással és a rádióhallgatással töltött idő érdemben nem változik. Az internetezők fele napi egy óránál többet internetezik.

A médiafogyasztással töltött idő az internetezők körében átlagosan napi 54 perccel több, mint a teljes felnőtt lakosságnál. Rádióhallgatással és újságolvasással nagyjából ugyanannyi időt töltenek, mint az átlag, viszont sokkal többet interneteznek, és valamivel kevesebbet tévéznek.

A teljes felnőtt lakosság leggyakrabban a televízióban keresi a legfrissebb híreket, 78 százalékuk televíziós hírműsorokból tájékozódik gyakran. Ugyanakkor miközben csupán 41 százalékuk internetezik, 30 százalékuk gyakran tájékozódik az interneten, ha a legfrissebb hírekre kíváncsi.

Az internetezők között az internet hírforrásként felzárkózik a televízió mellé. A rádióból és a nyomtatott sajtóból történő tájékozódás gyakorisága nem változik számottevően, az interneté nagyon megnő, a televízióé pedig kicsit csökken. Míg a teljes lakosság körében az emberek csupán 30 százaléka tájékozódik gyakran az interneten, ez az internetezők között már 64 százalék, miközben a televízióból gyakran tájékozódók aránya 78-ról 65 százalékra csökken.

A teljes lakosság, az internetezők és a "csak online" hírfogyasztók közti hírfogyasztásbéli különbségeket legmarkánsabban az érzékelteti, hogy honnan értesülnek először a vezető hírekről. Míg a teljes lakosságnak csak 13 százaléka, az internetezőknek már 31, míg a "csak online" hírfogyasztóknak már 65 százaléka értesül először az internetről a vezető hírekről. Az internetezők között a televízió hírelőnye jelentősen csökken a teljes lakossághoz képest, a "csak online" hírfogyasztók között pedig az internet átveszi a vezetést. Az internetezők és a "csak online" hírfogyasztók körében hírforrásként a rádió és a nyomtatott sajtó jelentősége is csökken.

Ez a kérdés korcsoport szerinti bontásban is nagyon érdekes eredményt adott, egyértelműen látszik, hogy minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy az internetről értesül a vezető hírekről. A 18-34 évesek közül minden negyedik ember már az internetről értesül először a vezető hírekről, míg az ötvenöt évnél idősebbek körében ez az arány csupán 3 százalék. A televízió jelentősége viszont csökken a fiatal korosztályban.

Az internetezők és a "csak online" hírfogyasztók között is az országos hírportálok számítanak a legnépszerűbb online hírforrásnak. A televíziók, rádiók és nyomtatott lapok hírportáljai jóval kisebb, nagyjából a nemzetközi hírportálokkal azonos szerepet játszanak a tájékozódásukban. A "csak online"  hírfogyasztók ugyanakkor minden hírportál-típuson nagyobb arányban tájékozódnak, mint az internetezők.

Hitelesség szempontjából a teljes lakosság a televíziót, míg az internetezők és a "csak online" hírfogyasztók az internetet tekintik a leghitelesebb hírforrásnak. Az internezők és a "csak online" hírfogyasztók a nyomtatott sajtóban inkább, a rádióban viszont kevésbé bíznak meg az országos átlagnál.

Összefoglalva a tapasztaltakat azt mondhatjuk, hogy az internetezés jelentősen megváltoztatja a magyarok hírfogyasztási szokásait: a felnőtt lakosság 41 százalékát kitevő rendszeres internetezők között az internet hírforrásként felzárkózik a teljes lakosságban vezető televízió mellé, és van egy jelenleg mintegy 11 százalékos csoport, a "csak online" hírfogyasztók, akik a televíziónál is gyakrabban fordulnak az internethez a hírekért. Az is kiderült, hogy minél többet tájékozódik valaki az interneten, annál kevésbé tekinti hiteles hírforrásnak a televíziót.

A kutatás módszere

Az adatfelvételt a Forsense Piac- és Közvélemény-kutató Intézet végezte kérdőíves adatgyűjtéssel 2008. május 5. és május 15. között, 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt megkérdezésével, telefonos (CATI) módszerrel. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével lettek korrigálva. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna. Az internetező alminta esetén a mintavételi hiba maximuma nagy valószínűséggel plusz-mínusz 4.8%.