Szilárda
-4 °C
2 °C

Hírportálokról tájékozódik az agyelszívott elit

2008.09.05. 12:33
A Magyarországon élő diplomások körében a tévé, a külföldön élők között az internet a legkedveltebb, a nyomtatott sajtó pedig mindkét csoport esetében a legkevésbé preferált médiatípus. Összességében a külföldön élők jóval kevesebb időt szánnak tévézésre és rádiózásra, mint a Magyarországon élő diplomások - derült ki a Magyar Tudományos Akadémia keretében működő Nyugati Magyar Tudományos Tanács és a Forsense Piac- és Társadalom-kutató Intézet közös felméréséből.
 

A Magyar Tudományos Akadémia keretében működő Nyugati Magyar Tudományos Tanács és a Forsense Piac- és Társadalom-kutató Intézet 2008 tavaszán felmérést végzett a Magyarországról kivándorolt, külföldön dolgozó diplomások körében. A felmérés során kérdéseket tettek fel a külföldön élők médiahasználati szokásairól, továbbá arról, hogy a kérdezettek hogyan ítélik meg a külföldi médiumok Magyarországról sugárzott képét.

A külföldön élő magyar diplomások körében végzett felmérés eredményeit összehasonlították egy azonos időszakban a Forsense által telefonon lekérdezett magyarországi közvélemény-kutatás diplomásokra vonatkozó adataival. Az Index és a Forsense közös felmérése a felnőtt magyar lakosság médiafogyasztási szokásait vizsgálta, és kiderült belőle, hogy a magyarok 30 százaléka gyakori online hírfogyasztó, illetve hogy Magyarországon digitális szakadék alakult ki a tájékozódásban is.

Migrációkutatás

Magyarországról a képzett migráció a rendszerváltás és az uniós csatlakozás éveiben ugrásszerűen megnőtt, de a köztes időszakban is folyamatos volt - derül ki az MTA-Forsense felmérés eredményeit összefoglaló tanulmányból (A magyar képzett migráció a rendszerváltás óta - Magyar Tudomány, 2008 május). A leginkább érintett terület a természettudomány, ahol négy kiadott diplomára jut egy kivándorló. A fő motiváció a magasabb jövedelem biztosította könnyebb megélhetés és a kiszámíthatóbb szakmai előmenetel. A kint élők többsége nem vagy csak sok év távlatában képzeli el a hazatérést. Ennek okai egyaránt kereshetőek abban, hogy az uniós csatlakozás nyomán a munkavállalás adminisztratív akadályai néhány célországban lényegében megszűntek, másrészt abban, hogy Magyarországon újból a kilencvenes évek közepéhez hasonló gazdasági válság és perspektívavesztés bontakozott ki. A magyar tudósok, szakemberek kivándorlása lehet veszélyforrás az ország számára, de működhet erőforrásként is.

Az összehasonlítás eredménye szerint a Magyarországon élő diplomások körében a tévé, a külföldön élők között az internet a legkedveltebb, a nyomtatott sajtó pedig mindkét csoport esetében a legkevésbé preferált médiatípus. Összességében a külföldön élők jóval kevesebb időt szánnak tévézésre és rádiózásra, mint a Magyarországon élő diplomások.

A felmérésben szereplő magyarországi diplomások sokkal jobban szóródnak életkor, de végzettség szerint is. A külföldi mintában jelentős a magasan kvalifikált fiatalok aránya, a kérdezettek mintegy fele tudományos fokozattal rendelkezik, a magyarországi minta harmadának viszont csak főiskolai végzettsége van, és csak minden második diplomás főállású alkalmazott, mivel magas a nyugdíjas diplomások aránya is. A médiafogyasztási szokások eltérésére alternatív magyarázat lehet az „érintettség" hiánya is: a külföldön élők nem kötődnek érzelmileg a helyi (média)kultúrához, így kevésbé érdekli őket a külföldi média.

A két csoport nagyjából ugyanannyit internetezik (a hazaiak naponta átlagosan 69, a külföldön élők 86 percet), a Magyarországon élők sokkal többet néznek tévét (102 perc), vagy hallgatnak rádiót (101 perc). Ez a két érték a külföldön élők körében mindössze 38, illetve 41 perc volt. A nyomtatott sajtó egyik csoport körében sem népszerű, a hazai diplomások naponta átlagosan 40, a külföldön élők 22 percet töltenek újságolvasással.

Amikor a külföldi magyar diplomások médiahasználatát a hazai, főállású alkalmazott diplomások adataival hasonlították össze, a két csoport közötti különbségek csökkentek - köszönhetően annak, hogy így a mintában nem szerepelnek a hazai nyugdíjas diplomások, akik többet tévéznek, de kevesebbet interneteznek, mint az aktívak. A különbségek azonban így is megmaradtak, hiszen a hazai aktív diplomások is pontosan másfél órát tévéznek naponta, vagyis több mint kétszer annyit, mint a külföldön dolgozók. A magyarországi aktív diplomások többet interneteznek, mint a nem aktívak - összesen 74 percet - de még ez is 12 perccel kevesebb, mint amennyit a külföldön élő diplomások a világhálón töltenek.

A tévénézés szokásainak különbsége szembeötlő: a külföldön élő magyar diplomások 22 százaléka soha sem néz tévét, a hazaiak esetében ez az arány mindössze 4 százalék. Jellemző, hogy a hazai diplomások 21 százaléka (az aktív diplomások 16 százaléka) több mint két órát tévézik naponta, a külföldön élők között csupán 16 százalék a több mint egy órát tévé előtt ülők aránya.

A külföldön élők körében mért alacsony értékekhez hozzájárulhat, hogy a kérdezettek többsége nem néz/hallgat magyar adásokat, és nem olvas magyar újságot. A tévét legalább néhány percet nézők 67 százaléka soha sem néz magyar adást, és mindössze 12 százalékuk állította, hogy a tévé előtt töltött idő legalább felében magyar adást nézett. A rádió esetében csekély mértékben magasabb a magyar adókat hallgatók aránya (42 százalékuk hallgat valamilyen mértékben magyar adást), az újság esetében pedig az 50 százalékot is meghaladja azok aránya (az összes újságolvasó körében), akik olvasnak magyar újságot.

A külföldön élő magyar diplomások közel annyit internetezek naponta (86 perc), mint amennyi időt tévézésre, rádiózásra és újságolvasásra összesen szánnak (101 perc). Számukra az internetezés jelenti az elsődleges hírforrást, hiszen mindössze 3 százalékuk mondta, hogy soha sem látogat meg magyar weblapokat, viszont negyven százalékuk az internetezéssel töltött idő többségét, azaz több mint 50 százalékát magyar honlapok olvasásával tölti.  A legtöbben öt hírportált említettek, közülük is kiemelkedett az Index, 52 százalékkal. Ezt az Origo követte (18%), majd a hvg.hu (16%), a nol.hu (15%), és az mno.hu (8%).

A külföldön élő magyar diplomások tájékozottnak tartják magukat a hazai belpolitikai életben, hiszen harmaduk állította, hogy minden nap foglalkozik a magyar közéleti eseményekkel, további egynegyedük pedig hetente többször is. Mindössze 15 százalékuk válaszolta, hogy legfeljebb havonta követi a hazai politika eseményeit, ez az a csoport, amelyik többé-kevésbé már elszakadt az országtól, ebben a körben ugyanis felülreprezentált azok aránya, akik nem fognak, vagy nem biztosak abban, hogy vissza fognak még költözni Magyarországra.

A megkérdezettek alapvetően tájékozottak ugyan közéleti kérdésekben, mégis, egy esetleges parlamenti választás esetén vélhetően kisebb aktivitást mutatnának, mint a Magyarországon élő diplomások. A kérdezetteknek mindössze 48 százaléka mondta, hogyha lakóhelye közelében lenne szavazóhelyiség, akkor biztosan voksolna a parlamenti választáson. A Forsense tavaszi, politikai közvélemény-kutatása szerint a magyarországi diplomások között ez az arány 73 százalék lenne.

A kérdezettek döntő többsége, összességében 85 százaléka szerint a külföldi média kevesebbet, vagy legfeljebb ugyanannyit foglalkozik Magyarországgal, mint más közép-európai országgal. Mindössze hét százalékuk gondolta úgy, hogy a külföldi sajtó a régió más államaihoz képest inkább, vagy egyértelműen többet foglalkozik az országgal. A kérdezettek fele úgy véli, hogy a külföldi sajtó semleges képet sugároz az országról, viszont többen vélik úgy, hogy ez a kép negatív (24%), mint pozitív (14%).

A kutatás módszere

A MTA-Forsense migrációkutatás mintavétele során úgynevezett hólabda designt használtak: több forrásból e-mailcímeket gyűjtöttek, majd a kutatásban résztvevőket megkérték, hogy adják meg további, a célcsoportba tartozó személyek e-mail címeit. A felmérés során online önkitöltős kérdőívet alkalmaztak, melyet 28 országból összesen 358-an töltöttek ki. A magyarországi adatfelvételt a Forsense végezte kérdőíves adatgyűjtéssel 2008. május 5. és május 15. között, 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személy megkérdezésével, telefonos (CATI) módszerrel.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!