Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Net cikkek
A Napster és a Gnutella programok forradalmasították a zene digitális terjesztést, felhasználóik egymás között töltögetik a nótákat oda-vissza. Mégsem biztos azonban, hogy ez a módszer lesz a mindenvivő, mint a Ferrari az autóskártyák között. A Xerox két unatkozó kutatója egy egész napot arra szánt, hogy megvizsgálja a Gnutella-fanok szokásait, amiből arra a következtetésre jutottak, hogy a legtöbben csak letölteni szeretnek, másoknak nem teszik elérhetővé zenéiket.
 |
| Hallgatni arany - feltölteni szégyen |
A két kutató egy nap, egy éjszakát töltött a Gnutella-hálózat bugyraiban, és arra végkövetkeztetett, hogy az emberek 90 százaléka önzően csak letöltésre használja a szoftvert, és nem tesz a közösbe más számokat. A "digitális közösség tragédiája", ahogy a szerzők a jelenséget nevezik, több ponon ejt sebet az ígéretes fájlcserélési elgondoláson.
Kevesen adnak, sokan kapnak
Az egyik problémát az jelenti, hogy ha a hálózat milliós tömegéből csak elenyésző százalék tart a gépén a felhasználók által letölthető zenét, akkor egyenetlenül oszlik el a sávszélesség terhelése, a rendszer jelentősen belassul. "Mivel a Gnutella-hálózatban talált fájlokat az emberek ingyen megszerezhető köztulajdonként kezelik, nem érzik kötelességüknek, hogy adjanak cserébe valamit." A gnutellások 70 százaléka egy darab számot nem tett be a hálózatba.
A másik probléma, hogy a koncentrált tartalom miatt könnyebben azonosíthatók az esetleg illegális dalokat tároló szerverek tulajdonosai. Bár a Gnutella esetében nem lehet felelősségre vonni egy céget a Napsterhez hasonlóan, a keményvonalas mp3-gyűjtögető rajongókat - névtelenség ide vagy oda -, elég könnyen lokalizálhatják a hatóságok.
A felmérésből kiderült, hogy a hálózatban keringő számok 98 százalékát a felhasználók egynegyede adja a közösségnek. Még keményebb, hogy a kutatás 24 órája alatt a rendszerben lévő gépek 1 százaléka, azaz 314 számítógép tárolta a letölthető dalok 40 százalékát. Ezt a csoportot például a többi felhasználó által látható IP-cím alapján nem lenne nehéz beazonosítani.
A felmérés hétvégéjén 31 395 gép tartózkodott a hálózatban (amit a Xeroxból elértek), amelyek összesen 3 019 405 fájlon osztoztak. A kutatók nem tudták pontosan megállapítani a felhasználók számát, de úgy érezték elég nagy csoportot figyeltek meg ahhoz, hogy nyilvánosságra hozzák vizsgálódásuk eredményét.
Megbukik az önkéntes fájlcsere?
A szabadidejében internetes kutatásokat végző fizikus, Bernardo Huberman úgy véli, ekkora tömegnél nem lehet garantálni, az önkéntes együttműködést. Azt viszont már elfelejtette megvizsgálni, milyen arányban oszlik meg a sávszélesség a dalokat letöltésre kínálók táborában.
Nem mindegy ugyanis, hogy valaki a cégénél egymegabites vonalon nyomja a fájlokat vagy otthon egy 56 kilobites modemmel küzd. Utóbbi esetben, amikor egy szám letöltése is problémát okoz, nem feltétlenül szeretné a júzer telefonszámlát fizetni azért, hogy mások mp3-hoz jussanak.
A xeroxos nyomozás apropóját feltehetőleg a Napster körüli harc adta, a lemezkiadók ugyanis a kis híján bezáratott cég után elkezdtek érdeklődni az alternatív zenecserélő hálózatok, így a Gnutella után is.
A fejlődés azonban nem áll meg a Gnutellánál, néhány hónapon belül ugyanis beüzemelik a Freenet hálózatát, amely teljes névtelenséget biztosít felhasználóinak (még IP-címeket is csak komoly rákészüléssel lehet rajta visszanyomozni, ha egyáltalán), valamint egyenletesen osztja szét a rendszerébe került fájlokat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
