További Net cikkek
Bírósági iratok szerint a Bush-kormány a gyermekvédelmi törvény előkészítéséhez keresési adatokat követelt a Google-től. A vállalat visszautasította a kérést, mondván, kormányzati célokra nem adja át a felhasználók titkos adatait. Úgy tűnik, a keresőóriás a hangzatos privacy-védelmet csak saját kormányzatával szemben érvényesíti, január végén ugyanis a kínai kormánnyal megállapodott, hogy a kínai felhasználók elől lelkiismeretesen szűri a rezsimellenes tartalmakat.
A Siliconvalley.com információi szerint a Bush-kormány felkérte a Google-t, adja át a keresések adatait az online gyermekvédelmi törvény (Child Online Protection Act) előkészítéséhez.
Gyerekek miatt
Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma januárban fordult bírósághoz, miután a Google egyszer már visszautasította az együttműködést. A minisztérium állítja, nem kért a felhasználók azonosítására alkalmas adatokat, ugyanakkor úgy véli, a keresésekkel kapcsolatos információ segítene az új, online gyermekvédelmi törvény kialakításában, amelynek korábbi változata alkotmányellenesnek bizonyult. A törvény az interneten található pornótartalmaktól védené a kiskorú gyerekeket.
Korábban, augusztus 25-én a Google két hónap időtartamban beírt összes keresőkifejezését, és a kereső indexének összes webcímét kérte az igazságügyi minisztérium, ráadásul a vállalat szerint nem fejtette ki, hogy pontosan mire használná az információt. A Google szerint a kereső indexeinek ismerete nem alkalmas arra, hogy az összes pornográf szájtot tetten érje a hivatal, főleg azért nem, mert az oldalak tartalma napról napra változik.
A Siliconvalley.com tudósítása szerint a minisztérium keresetére a Google huszonegy oldalas "dühös" szakértői véleménnyel válaszolt, amelyben kifejti, elsősorban a személyiségi jogok védelme miatt kockázatos az internetes technológiák információit kormányzati célokra bocsátani. Szöveges véleményében a Google azzal is érvel, hogy a felhasználók olykor saját adataikra is keresnek, társadalombiztosítási számukat, esetleg kártyaszámukat gépelik a keresősávba. A tárgyalást a bíróság március 13-ra halasztotta.
Dühös lett a Google
A keresőóriás illetékesei szerint a kormányzati kérés "annyira értelmetlen, hogy az már nonszensz". A Google úgy véli, ha átadná a keresések adatait, saját ipari titkait hozná nyilvánosságra, ráadásul megsértené felhasználói személyiségi jogait.
Az Igazságügyi Minisztérium állítja, a Yahootól, a Microsofttól és az AOL-tól hasonló adatokat kért, és a Google-lal ellentétben kapott is.
Kína jó a Google-nak, az USA nem elég jó
Bár a felhasználók örömmel vették, hogy a Google visszautasította a kormány kérését, az amerikai szólásszabadságügyi harcosok emlékeztetnek: a keresőóriás a közelmúltban piaci érdekeit szem előtt tartva hódolt be a kínai kormánynak, és azóta kiszűr minden olyan találatot a kínai Google keresési eredményei közül, amelyek sérthetik a rezsim érdekeit vagy a felhasználók jó ízlését.
Január 25-én állapodott meg a kínai kormánnyal a Google: a kompromisszum eredményeként a kereső cenzorként működik, és letiltja a pornót, a tibeti függetlenségre, a tajvani szeparatizmusra, a Falun Gong szektára és a demokráciapárti disszidensek szájtjaira mutató linkeket a kínai nyelvű Google.cn-en. A kínai netezők ezentúl a Google ingyen levelezőjéhez, a Gmailhez és 2002-ben megvásárolt webnapló-szolgáltatásához, a Bloggerhez sem férnek hozzá.
A Yahoo-t és a Microsoftot is bírálják a szólásszabadság védelmezői, előbbi ugyanis egy disszidens újságíró, Si Tao adatait szolgáltatta ki a kínai hatóságoknak, és feltételezhető, hogy ez vezetett a férfi letartóztatásához. A Microsoft egy az MSN-en Michael Anti néven blogoló pekingi New York Times-alkalmazott blogját szüntette meg, miután a kínai kormány politikailag kifogásolhatónak találta az ott megjelenő véleményeket
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
