Kedves wardriverek, a háborúnak vége

A mobil netezés nemrég még extrém sport volt, vagy inkább utcai harc. Gépesített wifivadászegységek, wardriverek cirkáltak a városban sávszél után kutatva, renegát warchalkerek róttak titkos jeleket a házak falára, hogy aztán sötét sikátorokban meneküljenek fejvesztve a felhergelt, csillagcsavarhúzóval rájuk támadó rendszergazdák elől. Az információszabadságharcosok csatakos álmaikban a békéről képzelődtek; arról, hogy eljön a nap, amikor egyetlen hotspot lesz a világ, és még a csapból is adat folyik majd legalább fél megabit per szekundummal.

Itt a béke. A béke néhány ezer forintba kerül havonta, hsdpa-nak hívják, és könnyű, letöltésekben bővelkedő életet ígér a forradalmi tevékenységtől irtózó, de a mobil szélessávot igénylő kispolgári tömegeknek. A hsdpa, amelyet az itthoni szolgáltatók közül még csak a T-Mobile vezetett be, a rokon 3G után az első valódi mobil szélessáv: elméletileg 1,5 megabites, gyakorlatilag 800 kilobit körüli másodpercenkénti letöltést tesz lehetővé - egyelőre csak Budapest belsejében, de ott majdnem mindenhol.

A modemsebességű GPRS-hez és továbbfejlesztett változatához, a gyakorlatban 80-90 kilobit/szekundumnál többre nem képes Edge-hez viszonyítva tehát a hsdpa tényleg gyors, és nem is megfizethetetlenül drága. A T a havi 50 megabájtnyi adatforgalmat 2000, az 1 gigát 10000 forintért adja - ez nem versenyképes ugyan az otthoni adsl-lel vagy kábellel, de aki sokat mozog, és a legváratlanabb helyzetekben jut eszébe mailt olvasni, most először legalább elgondolkodhat rajta, befektessen-e a technikába. Ha túllépi az előfizetési díjba foglalt netezési időt, 10 kilobájtonként 1 forintot fizet, ami sok, de ne feledjük, hogy nemrég még a csigalassú gprs-ért is 5 forintot kellett fizetni csúcsidőben.

Hardverileg úgy áll a helyzet, hogy hsdpa -s telefon még hivatalosan nincs a hazai boltokban (állítólag nemsokára lesz), laptopba dugható pc-kártyát viszont már árul a T: a Web'n'Walk Netkártya Compact most akcióban hatvanezerbe kerül, de aki sokat aláír, az ingyen megkapja.

A T-Mobile lefedettségi térképe szerint a hsdpa északról délre az Árpád hídtól a Lágymányosi hídig, keletről nyugatra nagyjából a Krisztina körúttól a Hungária körútig használható, és van néhány bónuszkörnyék is, (többek között Budatétény, Pestszentlőrinc, Óbuda). A belvároshoz közel a térkép egyetlen nagy kiterjedésű fedetlen területet jelez, a XIII. kerületben a Tűzoltó utca, a Tüzér utca és az Angyalföldi utca által határolt Bermuda-háromszögben. Indulás.

Az ország leghotabb hot spotja

Nem tudni, hová targetálja a T a laptopba való hsdpa -s netkártyát, mindenesetre erről a gusztusos középvezető-vonalról, erről érdemes lenne radikálisan leválni, felejtve a világoskék inget, a magenta nyakkendőt, a szőke kontyot és a pedikűrözött lábujjkörmöket, amelyek a kártyát és a dobozát is díszítik. Ez így gusztustalan. A kártyához adott cédé véletlenül üres, de legalább írható; a T-szájtról letöltött mobilitásmenedzser-szoftver ronda és barátságtalan. (Ha például előfizetés nélkül próbálunk kapcsolódni, nem azt mondja, hogy fizessünk elő, hanem angolul küldözget fenyegető protokollhiba-üzeneteket, ami technikailag rendben van, felhasználóbarátilag nincs.)

Éles tesztünk kiderítette, hogy a T-Mobile lefedettségtérképe pontatlan, de hálisten a felhasználó javára téved. Az angyalföldi Bermuda-háromszög kellős közepén , a Huba utca és a Rózsafa utca sarkán tornyosodó karmelita templom és kolostor lépcsőjén (Hic Domus Dei Est) 33 fokos levegő- és 70 fokos lépcsőhőmérséklet mellett, tehát csaknem pokoli körülmények között 800-900 kbit/s-os letöltési sebességet mértünk - igaz a feltöltés csak 20 kilobittel ment. A teszt azt is újra bebizonyította, hogy vakító fényben az lcd-képernyők használhatatlanná válnak, és hogy a földön ülni kényelmetlen, így a jövendő hsdpa- felhasználó valószínűleg árnyas ülőhelyre vágyik majd - mondjuk egy netkávézóra vagy trendi romkocsmára, ahol sör is van, és mellesleg ingyen wifi is.

Ha kék, akkor széles

A hsdpa feltétlen előnye a wifivel szemben, hogy menet közben is működik, vagyis akkor sem szakad meg a kapcsolat, ha a felhasználó elhagyja az egyik cella hatókörét, és átkószál egy másikéba. A Lehel piacon elkezdett, 87 megás letöltés egy kellemes sétányi idő alatt, a Dráva utcáig sikeresen befejeződött.

Egy hónaljszagú, izzadságban tocsogó tesztút a hármas metró vonalán viszont csak arra volt jó, hogy kiderüljön: a föld alatt nem működik a hsdpa. A T javára legyen mondva, hogy a megkezdett letöltést így sem marad abba. Gyors kapcsolat hiányában a kártya automatikusan átvált edge-re, ha még az sincs, gprs-re, így ha valaki nem bánja, hogy terhes anyukák és dühödt nyugdíjasok átkozzák, miközben egy értékes ülőhelyet elfoglalva netezik, az újpesti végállomástól Kőbányáig 2,6 megát simán letölthet - legalábbis nekünk ennyit sikerült.

A felszínre érve aztán helyreáll a rend, a kártya, amely a föld alatt pirosan - pontosabban branded magentaszínű fénnyel - villog, már akkor megemberli magát, amikor a metró a Határ útnál kibukkan a föld alól, kékre vált, és onnantól újra széles a sáv. És ha valakinek van kedve a Kőbánya-Kispesti metróvégállomás koszos vaslépcsőjének felforrósodott gumibütykein üldögélve sok-sok megabájtot letölteni, legalább megteheti. A többiek menjenek strandra.