Kedves wardriverek, a háborúnak vége

További Net cikkek

Kapcsolódók (5)

Szupergyors mobilinternet a belvárosban

Budapest belső kerületeiben egy laptoppal másodpercenként akár másfél megabitet is letölthetünk.

Kóla, wifi, sültkrumpli

Az Index öngyilkos küldetésre vállalkozott, hogy kiderítse, működik-e a szélessávú mobilinternet olyan soha nem tapasztalt, extrém körülmények között, mint a tehénszag. Online közvetítés.

Mobil szélessáv: lejtőn, hátszélben

Letöltöttünk néhány pornósztárt, csak hogy kiderüljön: a mobil szélessávként ünnepelt technika, az edge fényévekre van a valódi, gyors internettől.

Wardriving Győr

Győr bejelentette, hogy digitális, az Index pedig kipróbálta, milyen az.

A két és feledik megoldás

A gprs-es mobilinternet kicsit lassú, kicsit megbízhatatlan és kicsit drága, de legalább mindenhol van.

A hsdpa még azelőtt megérkezett, hogy a wifi igazán elterjedhetett volna, és ez már megint a multik malmára hajtja a vizet a jó szándékú önkéntesekkel és az internet közművesítésén ügyködő önkormányzatokkal szemben. Az itthon elérhető leggyorsabb mobil internet Budapest nagy részén már működik, és nem is túl drága. Extrém teszt megnyugtató eredménnyel.

A mobil netezés nemrég még extrém sport volt, vagy inkább utcai harc. Gépesített wifivadászegységek, wardriverek cirkáltak a városban sávszél után kutatva, renegát warchalkerek róttak titkos jeleket a házak falára, hogy aztán sötét sikátorokban meneküljenek fejvesztve a felhergelt, csillagcsavarhúzóval rájuk támadó rendszergazdák elől. Az információszabadságharcosok csatakos álmaikban a békéről képzelődtek; arról, hogy eljön a nap, amikor egyetlen hotspot lesz a világ, és még a csapból is adat folyik majd legalább fél megabit per szekundummal.

Itt a béke. A béke néhány ezer forintba kerül havonta, hsdpa-nak hívják, és könnyű, letöltésekben bővelkedő életet ígér a forradalmi tevékenységtől irtózó, de a mobil szélessávot igénylő kispolgári tömegeknek. A hsdpa, amelyet az itthoni szolgáltatók közül még csak a T-Mobile vezetett be, a rokon 3G után az első valódi mobil szélessáv: elméletileg 1,5 megabites, gyakorlatilag 800 kilobit körüli másodpercenkénti letöltést tesz lehetővé - egyelőre csak Budapest belsejében, de ott majdnem mindenhol.

Másodpercenként 832 kilobit

A modemsebességű GPRS-hez és továbbfejlesztett változatához, a gyakorlatban 80-90 kilobit/szekundumnál többre nem képes Edge-hez viszonyítva tehát a hsdpa tényleg gyors, és nem is megfizethetetlenül drága. A T a havi 50 megabájtnyi adatforgalmat 2000, az 1 gigát 10000 forintért adja - ez nem versenyképes ugyan az otthoni adsl-lel vagy kábellel, de aki sokat mozog, és a legváratlanabb helyzetekben jut eszébe mailt olvasni, most először legalább elgondolkodhat rajta, befektessen-e a technikába. Ha túllépi az előfizetési díjba foglalt netezési időt, 10 kilobájtonként 1 forintot fizet, ami sok, de ne feledjük, hogy nemrég még a csigalassú gprs-ért is 5 forintot kellett fizetni csúcsidőben.

De gustibus

Hardverileg úgy áll a helyzet, hogy hsdpa -s telefon még hivatalosan nincs a hazai boltokban (állítólag nemsokára lesz), laptopba dugható pc-kártyát viszont már árul a T: a Web'n'Walk Netkártya Compact most akcióban hatvanezerbe kerül, de aki sokat aláír, az ingyen megkapja.

A T-Mobile lefedettségi térképe szerint a hsdpa északról délre az Árpád hídtól a Lágymányosi hídig, keletről nyugatra nagyjából a Krisztina körúttól a Hungária körútig használható, és van néhány bónuszkörnyék is, (többek között Budatétény, Pestszentlőrinc, Óbuda). A belvároshoz közel a térkép egyetlen nagy kiterjedésű fedetlen területet jelez, a XIII. kerületben a Tűzoltó utca, a Tüzér utca és az Angyalföldi utca által határolt Bermuda-háromszögben. Indulás.

Az ország leghotabb hot spotja

Nem tudni, hová targetálja a T a laptopba való hsdpa -s netkártyát, mindenesetre erről a gusztusos középvezető-vonalról, erről érdemes lenne radikálisan leválni, felejtve a világoskék inget, a magenta nyakkendőt, a szőke kontyot és a pedikűrözött lábujjkörmöket, amelyek a kártyát és a dobozát is díszítik. Ez így gusztustalan. A kártyához adott cédé véletlenül üres, de legalább írható; a T-szájtról letöltött mobilitásmenedzser-szoftver ronda és barátságtalan. (Ha például előfizetés nélkül próbálunk kapcsolódni, nem azt mondja, hogy fizessünk elő, hanem angolul küldözget fenyegető protokollhiba-üzeneteket, ami technikailag rendben van, felhasználóbarátilag nincs.)

Angyalföldi Bermuda-háromszög

Éles tesztünk kiderítette, hogy a T-Mobile lefedettségtérképe pontatlan, de hálisten a felhasználó javára téved. Az angyalföldi Bermuda-háromszög kellős közepén , a Huba utca és a Rózsafa utca sarkán tornyosodó karmelita templom és kolostor lépcsőjén (Hic Domus Dei Est) 33 fokos levegő- és 70 fokos lépcsőhőmérséklet mellett, tehát csaknem pokoli körülmények között 800-900 kbit/s-os letöltési sebességet mértünk - igaz a feltöltés csak 20 kilobittel ment. A teszt azt is újra bebizonyította, hogy vakító fényben az lcd-képernyők használhatatlanná válnak, és hogy a földön ülni kényelmetlen, így a jövendő hsdpa- felhasználó valószínűleg árnyas ülőhelyre vágyik majd - mondjuk egy netkávézóra vagy trendi romkocsmára, ahol sör is van, és mellesleg ingyen wifi is.

Ha kék, akkor széles

A hsdpa feltétlen előnye a wifivel szemben, hogy menet közben is működik, vagyis akkor sem szakad meg a kapcsolat, ha a felhasználó elhagyja az egyik cella hatókörét, és átkószál egy másikéba. A Lehel piacon elkezdett, 87 megás letöltés egy kellemes sétányi idő alatt, a Dráva utcáig sikeresen befejeződött.

Újpest Központtól Kőbányáig 6,7 mega

Egy hónaljszagú, izzadságban tocsogó tesztút a hármas metró vonalán viszont csak arra volt jó, hogy kiderüljön: a föld alatt nem működik a hsdpa. A T javára legyen mondva, hogy a megkezdett letöltést így sem marad abba. Gyors kapcsolat hiányában a kártya automatikusan átvált edge-re, ha még az sincs, gprs-re, így ha valaki nem bánja, hogy terhes anyukák és dühödt nyugdíjasok átkozzák, miközben egy értékes ülőhelyet elfoglalva netezik, az újpesti végállomástól Kőbányáig 2,6 megát simán letölthet - legalábbis nekünk ennyit sikerült.

A felszínre érve aztán helyreáll a rend, a kártya, amely a föld alatt pirosan - pontosabban branded magentaszínű fénnyel - villog, már akkor megemberli magát, amikor a metró a Határ útnál kibukkan a föld alól, kékre vált, és onnantól újra széles a sáv. És ha valakinek van kedve a Kőbánya-Kispesti metróvégállomás koszos vaslépcsőjének felforrósodott gumibütykein üldögélve sok-sok megabájtot letölteni, legalább megteheti. A többiek menjenek strandra.

Játék a betűkkel

Gprs
A General Pocket Radio Service a gsm-hálózatokon történő, drótnélküli adatátvitelre szolgál. Maximális sebessége elméletileg kb. 170 kilobit másodpercenként; a gyakorlatban ez általában 30-70 kbit/s-ra csökken - a gprs tehát nagyjából egy pc-s modem teljesítményére képes. Az adatátviteli sebesség a bázisállomástól távolodva logaritmikusan csökken, ami városokban nem probléma, alacsony lefedettségű területeken viszont lelassíthatja a forgalmat.
Edge
Az Enhanced Data rates for Global Evolution (Edge) a gprs továbbfejlesztett változata, annál két-háromszor gyorsabb, a gyakorlatban 180-200 kbit/s-os adatátviteli képességgel. A gprs eleve köztes technikának számít - sokan nevezik két és feledik megoldásnak is, utalva arra, hogy a másodi generációs mobilkommunikációnál fejlettebb, de nem éri el a 3G képességeit.
Wifi
A wifi (wireless fidelity) nagy sebességű drótnélküli internetelérést jelent. A szabvány a 2,4 gigahertzes, meglehetősen zsúfolt frekvenciatartományt használja. Az elérést biztosító access pointok átlagosan 28 milliwatt teljesítményre képesek. Az ennél erősebb készülékek épületen belül körülbelül 100-150, szabadtéren 300-400 méterre látnak el. A fizikai rálátás egyébként is fontos: a jelet könnyen blokkolhatja egy-egy vastag fal, a víz, a nedvesség vagy akár az emberi test is. A "hotspot" (forró pont), más néven AP (access point, elérési pont) gyakorlatilag az a hely, ahonnan a felhasználó hozzáfér a hálózathoz.
Umts (3G)
Amikor a GSM-rendszereket kiegészítették a GPRS adatátviteli technológiával, az új megoldást két és feledik generációs, azaz 2,5G hálózatnak nevezték el. A sorozat következő eleme a harmadik generációs (3G) Universal Mobile Telecommunications Systems, az UMTS. A szabvány az összes olyan harmadik generációs technológiát magába foglalja, amelyet a hálózatokon alkalmazniuk kell a szolgáltatóknak. A GSM interfésze nem kompatibilis az UMTS interfészével; míg a GSM 900 és 1800 megahertzes frekvenciatartományban működik, az UMTS az adáshoz az 1900-as, a vételhez meg a 2100-as tartományban használ fel egy-egy 5 megahertz szélességű csatornát.
Hsdpa
A legújabb mobil adattovábbítási protokollt, a High-Speed Downlink Packet Access-t 3,5G-nek is nevezik, jelezve, hogy nem jelent forradalmi változást az UMTS-hez képest, ugyanakkor annál jóval nagyobb adatátviteli sebességre képes - a letöltés esetén ez elméletileg elérheti a 14,4 megabitet másodpercenként. A HSDPA a 3G egyik szabványát, a WCDMA-t (Wideband Code Division Multiple Access) fejleszti tovább úgy, hogy a letöltésekhez új, dedikált csatornát használ.