Leszabályozott kínai híroldalak

"Az állam megtiltja az olyan hírek terjesztését, amelyek veszélyeztetik a nemzetbiztonságot és a közérdeket" - jelentette a kínai Xinhua állami hírügynökség. Az új szabályok azonnali hatállyal életbe léptek.

A kínai híroldalak üzemeltetői mostantól kezdve kénytelenek regisztráltatni magukat a hatóságoknál, illetve hivatalos engedélyre van szükségük a folyamatosan frissülő internetes oldal működtetésére.

A kínai hatóságok ütőképes cyberrendőrséggel rendelkeznek, amely a "köznyugalmat" megzavaró véleményeket a weblogokban és fórumokban gyorsan megtalálja és megsemmisíti. A privát, non-profit weboldalakat, például a személyes honlapokat vagy blogokat az idén már regisztrálásra kötelezték.

Elvágva a tutitól

A kontinensnyi országban hathatós állami segítséggel fellendülőben van az internethasználat. Az év végéig becslések szerint 134 millió előfizetés lesz Kínában. Ezek közel negyede pedig szélessávú hozzáférés.

Ezen kívül több mint kétmillió internetes kávézóba térhetnek be a felhasználók. Amit a kínai köznép az internetből lát, azt rendkívül szigorúan megszűrik, cenzúrázzák, a felhasználó minden lépését pedig árgus szemek kísérik, írta összeállításában a news.ch híroldal.

A riporterek határok nélkül (RSF) érdekvédelmi szervezet, amely jelentésében a cenzúra világbajnokának nevezte a világ legnagyobb népköztársaságát, az országban uralkodó helyzetet így jellemzi: Kína azon kevés országok egyike, amely képes volt elérni, hogy a rezsimet kritizáló minden anyag eltűnjön, de közben kiépüljön az online infrastruktúra.

Jobb híján segítenek a cégek

A kínai kormány idejében felismerte, hogy szüksége van az internetre a globális kereskedelemben való részvételhez. Ezért úgy határoztak, hogy a médiumot az ellenőrzésük alá vonják. Ez a jelek szerint sikerült is a "a befektetések, műszaki eljárások és diplomácia furfangos elegyével" - véli az RSF.

Amerikai és nemzetközi vállalatok, amelyek keresni szeretnének a kínai internetes piac felfutásán, az ottani szabályok szerint kénytelenek játszani. A Google kínai változata például lekapcsol, amint valaki tiltott szavak, például a Falun Gong után próbál keresni.

Mint emlékezetes, a Yahoo szeptember elején egy kínai újságíró bizalmas levelezését adta ki a hatóságoknak, mire az illetőt bebörtönözték. A boomot kiaknázó kínai tartalomszolgáltatók így jobb híján szigorú öncenzúrát is folytatnak, holmi rendszerkritikus szövegek miatt nem akarnak kiesni a jövedelmező üzletből.