Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Net cikkek
Szombaton az internet történetéről és lehetőségeiről nyílik kiállítás a Millenárison, a Jövő Háza területén. Már péntek délelőtt beengedik az újságírókat, így körbejárhatjuk a felnőtt szemmel alaposnak, ám kevéssé interaktívnak mutatkozó, 35 millió forintból előállított száraz és unalmas installációt. Az internetről fizikai térben kiállítást nyitni igazi kihívás, amivel a Klikk, digitális játszótér című tárlatnak nem sikerül megbirkóznia.
Olyan ez a kiállítás, mint a szex, nem kell róla túl sokat beszélni, csinálni kell, mondja Csepeli György egykori IHM-államtitkár nyitóbeszédében. Neki is vágunk a tárlatnak, csinálni viszont itt keveset lehet. Bár a kiállítást interaktívnak nevezik a szervezők, interaktivitása kimerül abban, hogy a felállított számítógépeken a gyerekek kvízkérdésekre válaszolhatnak az internet történetéről és használatáról.
Tizenhat, sejtnek nevezett fedetlen sátor várja a kiállítás látogatóit, mind az internet különböző elemeivel foglalkozik. Van például email sejt, e-kereskedelem sejt, távmunka sejt, vírusok sejt és keresés sejt. Utóbbiban óriási babzsákokon hat kilencedikes diák fetreng, éppen azzal foglalatoskodnak, hogy telefonnal emós képet készítsenek magukról. (Annyi a titka, hogy felülről kell saját magunkat fotózni és véletlenül sem szabad vigyorogni közben.)
Nézzen digitális játszóteret!
A három hónapig nyitva tartó kiállítás interaktív része egy kvízszerű játék, amire a hat és tizennyolc év közötti diákok regisztráció után, sejtenként meghatározott tematikában válaszolnak. Közben meghívásos alapon (ez a kiállítás közösségépítő része) csapatot gyűjtenek maguk köré, és ha decemberben az ő csapatuk kerül ki győztesen, három napra elutazhatnak Münchenbe, a Microsoft kutatóközpontjába. A hatévesek komoly hátránnyal indulnak a tizenévesekhez képest, mert a legtöbb kérdéshez összetett kulcsszavas Google-keresés szükséges – ez az egyetlen mankó a kérdések megválaszolásához. A tizedikes Habi Károly könnyedén tudja a választ, arra, hogy mi a wifi, vagy a wan, de ahhoz, hogy hányan használnak bankkártyát a netes fizetéshez, vagy hogy milyen vírus támadja meg leggyakrabban a mobiltelefonokat, neki is több perces keresgélés szükséges.
Oktató kiállítás ez, hangzik el a megnyitón, ám kevés olyan elem látható, ami miatt buzogni kezd a látogatóban a tudásvágy. Az viszont tényleg elgondolkodtató, hogy a Klikk kiállításon mi került 35 millió forintba, főként, hogy beszédében a főszervező elmondta, ennek negyven százaléka ment el a technikai megvalósításra, és hatvan a tartalmira. Utóbbi az egyszeri kiállítás-látogató számára nem jelent egyebet, mint internetszakértőkkel felvett interjúkat, amelyeket a sejtekben található plazmatévéken csodálhatunk meg végtelenítve, valamint Wikipédia-szócikkekhez erősen hasonlító, a sátrak falára nyomtatott és a monitorokra vetített – kétségkívül alapos – internetes információgyűjteményt.
A kiállítás fantáziadús egysége a NetArt-sarok, ahol például kiderül, hogy a Jövő Háza megszerzett egy ingyenesen letölthető Gilbert & George digitális festményt és a Pixel Galéria gyűjteményben őrzi. A másik jó ötlet a Te vagy az egér-installáció, amikor a látogató egy webkamera alá áll, szemben a monitorral, amelyen tetriszezni lehet, vagy az internet történéseiről olvasni időrendben. A kamera érzékeli a látogató mozdulatait és meghatározott (egérkattintás vagy drag&drop-ekvivalens) mozdulatokra reagál. Sajnos átmenetileg egy olyan dróthoz rögzítették, ami mozog, így hiába dermed teátrálisan, teljes testbedobással az enter, vagyis a sréhen balra-mozdulatba az ember, a kamera más mozgást érzékel.
Nézzen digitális játszóteret!
További nagy hiányossága a kiállításnak, hogy a magyar webre, annak történetére, eseményeire, kutatási eredményeire kevés hangsúly kerül. A net-őshaza, az Egyesül Államok eredményei minden részletre kiterjedően előkerülnek, de nincs például külön magyar sejt, csupán néhány, elszórt információ. „Azt például nem tudtam, hogy a @ 1971 óta létezik, de amúgy nem annyira érdekes ez az egész. El is fáradtunk, megnéztük az egész Jövő Házát, meg neteztünk fent, mert ott lehet. Jó most itt pihenni” – mondja az email-sejt egy babzsákján fekvő Kata, aki az osztállyal érkezett a Millenárisra. Úgy tűnik, a középiskolások érdeklődését a sok hasznos információ nem annyira, inkább a régi számítógépek kiállítása köti le. A legöregebb látható hardver 70 éves, egy telexgép, amit csak nagy jóindulattal sorolhatunk a számítógépek közé, de a gyönyörű Commodore-okon valóban megakad az érkező és távozó látogató szeme. Legalább rajtuk.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
