Szélessávú előfizetésekre csábító reklámokról folytatott megbeszélést a hírközlési fogyasztói jogok képviselője a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) vezetőivel, és egyetértettek abban, hogy a szolgáltatók hirdetési módszerei megtévesztőek lehetnek. A reklámokban felkínált sávszélesség ugyanis sok esetben nagyságrenddel nagyobb a garantált sávszélességnél, amely a hirdetésekben egyáltalán nem, vagy csak ritkán szerepel.
A legnagyobb és a garantált sávszélesség közti tíz-tizenhatszoros különbség önmagában is felveti a becsalogató reklámozás gyanúját, és ugyanilyen megtévesztő lehet, ha a különböző díjcsomagokhoz tartozó garantált sávszélességek másképp aránylanak egymáshoz, mint a meghirdetett legnagyobb sávszélességek, mondta el az Indexnek Pázmándi Kinga, az MRSZ Reklámetikai Bizottságának elnöke.
Szorzótábla
Ez alapján könnyen kiszámolható, hogy a megabites ígéretekkel csábító szolgáltatóknak milyen garantált sávszélességeket kellene nyújtaniuk. Ha az 1 megabitesként meghirdetett 160 kilobit per másodperc a garantált letöltési sebessége, akkor a 4 megabites csomagnál 640 kilobites letöltési sebességet illene garantálni, a 8 megabites csomagnál pedig 1280 kilobites letöltési sebességet. A szolgáltatók weboldalán könnyen ellenőrizhető, hogy most a 8 megabites csomagok garantált letöltési sebessége általában háromszor nagyobb, mint az 1 megabites csomagoké.
Megszégyenítés
A megtévesztő reklámokra érzékeny internetezők, akik tudatos fogyasztóként jelezni akarják problémájukat, általában nem a Reklámszövetséget keresik fel, hanem a hírközlési hatóságot. Markovich Réka MRSZ-főtitkár az Indexnek elmondta, hogy a szervezetnek ugyan nincs hatósági jogköre, a nyilvánosság erejével rá tudják venni a cégeket arra, hogy a hirdetéseik etikusak legyenek. A megtévesztő reklámokról bárki panaszt tehet (például az info@mrsz.hu emailcímen), a szakértők kivizsgálják az esetet.
A Magyar Reklámszövetség kizárhatja a tagságából a fogyasztókat megtévesztő cégeket, és az illetékes hatóságok – fogyasztóvédelem, versenyhivatal – akár büntetést is kiróhatnak rájuk. A szakértők szerint azonban mindenki jobban jár, ha a cégek önszabályozással oldják meg a kérdést, hiszen a megtévesztés mind a szolgáltatási szektor, mind a reklámipar megítélését rontja.