A bloggerek becsatornázása

Az első nap délelőttjét a hetedik alkalommal megrendezett konferencia kialalkult hagyományaihoz illeszkedve - noha IHM már nincsen, vissza is sírták az egyik panelben - az állami információs társadalom stratégák dominálták a Club Tihany konferenciaközpontjában kedd-szerdán rendezett tanácskozáson.

Baja Ferenc európai értelemben vett betűszavakkal gazdagon illusztrált beszédében megint, sokadszor megígérte, hogy lesz működő e-közigazgatás, melynek kiépítését 2007-től már az EU strukturális alapjaiból fogják finanszírozni. Ez Baja szerint egyben garantálja azt is, hogy ezúttal tényleg megvalósul a közigazgatás teljesítményének növekedése és a professzionális bürokrácia, hiszen ellenkező esetben az EU részéről "szankcionálás kerülhet kilátásba helyezésre".

A közigazgatást ehhez előbb egyszerűsíteni kell majd, hogy "ne a káoszt digitalizáljuk": a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján nyilvános vitára bocsátott államreform operatív programra 40, az elektronikus közigazgatási operatív programra 99 milliárd forintot szánnak. Draskovics Tibor azt is megmondta, mire fogják költeni: üzletet ajánlott az informatikai iparnak, a "folyamatok újraírását" ajánlotta "tudásért és eszközökért" cserébe. Átlátható, de kőkemény közteherviselést, intelligens tébékártyát és a mentális gátak ledöntését ígérte a reform keretében, bármit is jelentsen ez konkrétan.

Az állam megnövekedett társadalmi és szakmai konzultációs kedvét jelzi, hogy a Miniszterelnöki Hivatal a digitális átállás stratégiájáról kezdeményezett széles körű vitát. Sarkady Ildikó, a MeH illetékese nemzetállami keretekben már nem értelmezhető médiapiacról beszélt, és arról, hogy az állami tartalomszabályozást hosszú távon a közszolgálati médiára kell korlátozni. Ezért külön médiatörvény vonatkozik majd a közszolgálati médiára, és 2007 első felében kidolgozzák a Nemzeti Audiovizuális Stratégiát, amely az ide vonatkozó EU-irányelvekre épül. Ez olyan izgalmasan hangzik, hogy már alig várjuk.

Indul a T-tévé

A konferencia főszponzora idén is a T-Online volt: Simó György vezérigazgató azzal a mondásával lepte meg az egybegyűlteket, hogy megszorítások idején az internet a legjobb befektetés egy család számára, majd állítását a neten elérhető megtakarításokat szemléltető példákkal illusztrálta. Az internetterjedés szempontjából Simó szerint félúton járunk a piac telítődése felé, a digitális szakadékot viszont még mindig nem sikerült betemetni: 7 millió ember nem internetezik Magyarországon.

A T-Online erősen hisz az új médiában, amely a nyomtatott sajtót már beérte, és "a nyilvánosság szerkezetének meghatározó intézménye" lett. Az iWiW megvásárlása jó befektetés volt: a közösségi hálózat ma már a harmadik leglátogatottabb magyar weboldal, sikere "az akvizíciót övező, néhol hisztérikus negatív PR ellenére" a webes közösségek életképességét példázza.

Simó Tihanyban jelentette be a T-Online kereskedelmi IPTV-szolgáltatásának elindítását is: a helyszínen élőben is kipróbálható IPTV-terminál a szolgáltató szervereiről tölti le az akár a képernyőről is előfizethető tévécsatornákat és on-demand videotékát is kínál. A rendszer 90 órányi műsorfolyam rögzítésére képes, de nincs benne a reklámblokkokat automatikusan átugró funkció, "mert nem akarjuk romba dönteni a kereskedelmi televíziózás üzleti modelljét" - fogalmazott Simó.

A hasonló elven működő amerikai digitális televíziókat ezért annak idején bíróság elé citálták a tévétársaságok, a felhasználók körében pedig a minden gombnyomást rögzítő adatkezelési gyakorlatuk keltett felzúdulást. Az Index ezirányú kérdésére a T-Online jogásza azt mondta, hogy csak azoknak rögzítik a digitális tévénézési szokásait, akik ehhez explicite hozzájárulnak.

Inforádió non coronat

A konferencia idei fő témája a webkettes, közösségi és felhasználói tartalmak, blogok és szociális hálók körül az elmúlt évben kialakult hype volt, különös tekintettel a kereskedelmi szolgáltatóknak egyelőre leginkább hiányzó üzleti modellre.

Ez már önmagában is ellentmondásokat és definíciós problémákat okozott a témáról szóló panelbeszélgetések és előadások során, hiszen az ilyen típusú közösségi tartalmak eredetileg hangsúlyozottan nonprofit jelleggel indultak, és a blogforradalmárok gyakran még ma is a professzionális, mainstream média, sőt, ahogyan most is többször elhangzott, a nyomtatott és elektronikus sajtó tradícióit túlságosan tisztelő "hagyományos online média" ellenében definiálják magukat.

Ehhez képest a "hagyományos", értsd kereskedelmi online média évek óta használja például a blogformátumot, mára pedig bevásárolta magát a blogtárhelyekbe, a tartalommegosztásba és a szociális hálókba is. Miközben a nyomtatott lapok még mindig a webes megjelenés mikéntjével kínlódnak (ezen a téren most éppen az a trend, hogy a korábban jellemző szétválasztás helyett összevonják a print és az online szerkesztőségeket, mondta Nyírő András a Ringier képviseletében), a legtöbb újmédia vállalat már gőzerővel dolgozik a blogoszféra integrálásán és kommercializálásán.

A témával kapcsolatban - a dotkomlufi óta először - újra felbukkant a szinergia kifejezés a médiamenedzserek megfogalmazásaiban. Maguk a bloggerek pedig nem nagyon állnak ellen a becsatornázásnak, ahogyan a médiavállalatok is egyre kevésbé idegenkednek a közösségépítéstől és az irányított felhasználói kontribúciótól. Annál is inkább, mert ez a tartalomfejlesztésnek egy igen költséghatékony módja: a felhasználói tartalom olcsóbb, mint professzionális szerkesztőséget fenntartani.

Azért nem mindenki lelkes: az Inforádió portálján például nem lesz sem kommentezési lehetőség, sem fórum, sem blog - mondta Módos Márton, aki csak a "márkázott hírekben" hisz, véleménye szerint a felhasználói kontribúció bármilyen formája csökkentené a hírszájt hitelességét és megbízhatóságát, ezért nem lovagolják meg a webkettes hullámot, mint sok más konkurens. "A hagyományos média apoteózisa" - ámuldozik egy blogger a kinyilatkoztatás hallatán.

Civilek a pályán

Az idén minden korábbinál több külföldi előadó osztotta az észt a tihanyi konferencián. Webkettes témában lelkes civileket hívtak a szervezők: Dan Gilmore, a Center for Citizen Media igazgatója a médiamonopóliumok széteséséről és a polgári (értsd: civil) újságírás előretöréséről beszélt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy pontosság és megbízhatóság szempontjából a civil újságírásnak még van mit tanulnia a hagyományos, professzionális sajtótól.

Rachel Rawlins a Global Voices Online nonprofit blog-aggregát képviseletében a digitális esélyegyenlőségért szállt síkra: a Global Voices a mainstream média vakfoltjain élő, "underdog" országokban író bloggerek tudósításait gyűjti és szerkeszti, majd adja tovább Creative Commons licensz alatt.

Rawlins szerint tevékenységüknek a globális médiapiacra is hatása van, amennyiben például egyik szponzoruk, a Reuters is rendszeresen vesz át tőlük anyagokat, illetve linkekkel irányítja a figyelmet a szervezet által támogatandónak ítélt bloggerek oldalaira. Ez a fajta erősítő hatás aztán például a Google találati rangsorában is feltornázza az érintett blogokat, akik ily módon felerősítve már tőlük függetlenül is láthatóvá, forrássá válnak a globális médiatérképen.

A civilek optimizmusát érdekesen ellenpontozta Tim Wu, a Columbia Law School professzora, a talányos nevű "hálózati semlegesség" mozgalom egyik szószólója. A doktor Wu által felfestett baljós jövőkép szerint az internetes hozzáférés-szolgáltatók érdekeit előbb-utóbb sérteni fogja, hogy az internetes tartalomszolgáltatásban gyakorlatilag bárki részt vehet, és akár korlátozhatják is a rajtuk keresztül elérhető tartalmak körét.

A mozgalom ezért törvényi garanciákat sürget az internet semlegességének fenntartása érdekében, hogy a telkók ne válthassanak át egy, a mobil tartalomszolgáltatáshoz hasonlítható modellre, ahol csak a mobilszolgáltató és partnerei által előállított tartalmak elérhetőek a felhasználók számára egy adott hálózat végpontjain.

A rendezvény egyik támogatója az Index.hu volt.