Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Net cikkek
Az elmúlt években folyamatosan csökkentek a hazai internettarifák, 2007-re gyakorlatilag annyiba kerül Magyarországon a szélessávú csomag, mint Nyugat-Európában. Japán és Dél-Korea még mindig a legolcsóbb, Kazahsztán viszont egészen vicces tarifákkal tartja távol nagyszerű nemzetét a net ártalmaitól.
Pár évvel ezelőtt még Magyarország volt a világ Kazahsztánja: rengeteg összehasonlítást lehetett végezni arról, hogy mennyivel drágább nálunk az internet, mint a nyugat-európai országokban. Hét évvel ezelőtt még Magyarországon lehetett a legdrágábban nethez jutni, ha az összehasonlítás alapját az OECD-tagok adták, húsz óra betárcsázós szörfölés nálunk négyszer annyiba kerül, mint az Egyesült Államokban.
Volt különbség
Két és fél évvel ezelőtt még 14 ezer forint volt a fél megabites vonal havidíja Magyarországon, miközben Franciaországban kisebb szolgáltatóknál már 8 megabitet lehetett kapni párezer forintért: ilyen sávszélességről akkoriban nem is álmodtak a magyar felhasználók. Az utóbbi években viszont erősödött a verseny, egyre több szolgáltató jelent meg, és az olyan, jelentős piaci súllyal bíró cégek, mint a UPC versenyre kényszeríttették a T-Comot, így az elfogadhatóbb árakkal próbálta megőrizni piaci erejét.
Mostanra eljutottunk odáig, hogy kifejezetten olcsónak mondható a hazai internet. A világbank gyűjtése alapján a hazai díjak a legolcsóbbak közé tartoznak a világon. Dél-Koreával és Japánnal még mindig nehéz lenne versenyezni, ezekben az országokban 13-15 foritért lehet hozzájutni másodpercenként 100 kilobites sávszélességhez, ami emberi nyelven azt jelenti, hogy nagyjából 2500-3000 forintba kerül a 20 megabites vonal.
Franciaországban saját gyűjtésünk szerint már 48 forint a legalacsonyabb, 100 kilobitenkénti havidíj (20 megabit kevesebb, mint tízezr forintért), amihez képest alig drágább a magyar internet: a UPC 20 megabites vonalának 14 ezer forintos havidíját figyelembe véve nálunk 70 forintból jön ki 100 kilobit (ez azért jó mérőszám, mert mindegyik országban más a legnagyobb sávszélesség). Persze a lassabb csomagoknál még nem feltétlenül állunk ilyen jól, az egy megabites vonalak 100 kilobitre levetítve például költségesebbek nálunk, mint nyugat-európai alapcsomagok, de ez főleg azért lehetséges, mert sok országban az alapcsomagok gyorsabbak, így arányaiban olcsók. Mindenesetre Németországban 80 forintot kell fizetni (20 megabit 16 ezer forintért) 100 kilobitért, az Egyesült Államokban már 92 forintot, Kanadában 185 forintot, Ausztráliában 640-et. Horvátországban még mindig kiváltságnak számít a forgalomkorlát nélkül adott internet, a T-csoport kínálatának tetején a szabad letöltést kínáló 1 megabites vonal áll: ennél már 740 forint fölött van a 100 kilobitenkénti költség, ha a legjobb ajánlatot vesszük alapul.
Ahol még most is nehéz
Nem áll jól Spanyolország sem a maga 888 forintjával, Törökország 1850 forinttal, ahogy Kínában sem olcsó mulatság netezni, közel 2000 forintot kell fizetni 100 kilobitért. Ha figyelembe vesszük az ázsiai ország fizetőerejét, még rosszabb a helyzet, átlagosan nyolcvanszor annyit kell dolgozni Kínában az internetért, mint az Egyesült Államokban.
De a legrosszabb még hátra van. Az OSCE (Organization for Security and Cooperation in Europe) jelentéséből kiderül, hogy sehol sem olyan rossz a netezők élete, mint Kazahsztánban. Ebben az országban 25 ezer forintba kerül a 64 kilobites adsl-vonal, ez viszont alig gyorsabb, mint a betárcsázós modem. A sávszélesség emelésével sem csökken a fajlagos díj, így a full-extrás, két megabites vonalért már 925 ezer forintot kell fizetni havonta (a forgalomkorlátos, az ígért sávszélességet még csak nem is közelítő szolgáltatás viszont már 72 ezer forintért igénybe vehető). A száz kilobitre eső költség tehát folyamatosan 46 ezer forint marad, így Magyarországhoz képest 661-szeres árról beszélhetünk, ha figyelembe vesszük a vásárlóerőt, már 1164-szeres a különbség.
Az országban a nagyobb sávszélességet már kábelen adja az egyetlen szolgáltató, például 10 megabithez már hatmillió forintért hozzá lehet jutni, ami közel ezerszeres ár az európaihoz képest az OSCE tanulmánya szerint. Az országban az egyetlen alternatívát a szatellit jelenti, műholdon keresztül már 320 ezer forintért az emberhez vágják a 2 megabites vonalat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
