Állami támogatás drótnélküli internetre is

Az alternatív internethozzáférési módok, így a mikrohullámú, a műholdas, és az AM-mikrós elérés mind a szélessávú technológiák közé sorolható, az ezekre vonatkozó támogatási rendszert pedig ezekben a napokban alakítja ki a minisztérium - mondta el lapunknak az IHM Hírközlési Helyettes Államtitkársága illetékese. A tárca illetékese úgy fogalmazott, a támogatás a szélessávú elérést megvalósító beruházások után lesz igényelhető, függetlenül a szélessávú internetes elérést biztosító technológiától.

Csak a Matávnak kedvezett a támogatás

Korábban sok kritika érte a minisztérium támogatási rendszerét, amely a társasági adótörvény 2003-mas módosításával csak legalább százmillió forintos beruházási összeg felett tette lehetővé a cégek számára az 50 százalékos adójóváírást. A jóváírás kiaknázásához természetesen nyereséges vállalatra van szükség. Ilyen feltételek mellett aztán jóformán csak a Matáv vállalhatta a szélessávú fejlesztéseket, jelezte lapunknak egy a neve elhallgatását kérő távközlési szakértő.

A támogatási rendszer jelenlegi koncepciójáról nem kívánt részletes tájékoztatást adni a minisztérium, azt azonban tudni lehet, hogy kétféle koncepció viaskodik egymással. Az egyik elképzelés szerint az új fejlesztéseket oda kellene vinni, ahol még nincsen szélessáv, vagyis a kis falvakba. A másik oldal szerint ott kell tovább bővíteni, ahol van rá kereslet, vagyis a hangsúly legyen a városokon. A jelek most arra utalnak, hogy az utóbbi koncepció oldalára billen a mérleg, vázolta a helyzetet informátorunk.

Két elképzelés párharca

Már korábban is voltak kezdeményezések az egyéb szélessávú lehetőségek felkarolására. Az IHM berkein belül még nem alakult ki a végleges koncepció, hogy lehetnek egyrészt technológiasemlegesek, miközben az adójóváírás kiaknázása esetén ki is zárhassák a részvételt az új pályázatokon, állította a területet jól ismerő szakértőnk.

Ezen kívül az informatikai minisztériumban kétféle koncepció viaskodik egymással. Az egyik arra esküszik, hogy az új fejlesztéseket oda kellene vinni, ahol még nincsen szélessáv, vagyis a kis falvakba. A másik oldal szerint ott kell tovább bővíteni, ahol van rá kereslet, vagyis a hangsúly legyen a városokon. A jelek most arra utalnak, hogy az utóbbi koncepció oldalára billen a mérleg, vázolta a helyzetet informátorunk.

Míg a telefonos internettámogatási rendszer kidolgozásában a minisztériumnak egyszerű dolga volt, hiszen csak egyféle technológiáról volt szó, ráadásul a Matávval közösen készítették el a támogatási koncepciót, a szélessávnál nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen többféle technológia támogatására kell kidolgozni megfelelő rendszert.

Lobbistákra számít a minisztérium

Az alternatív internetszolgáltatók is lobbiznak a támogatásért, a rádiós internetet szolgáltató CovySoft Networks például egy másik rádiós internetszolgáltatóval közösen állított össze egy anyagot az IHM részére. A minisztérium az anyag kézhezvétele után azt javasolta a szolgáltatóknak, "hogy kidolgozott támogatási javaslattal keressük meg őket, amely a legkevesebb adminisztratív teherrel jár a minisztériumnak" - nyilatkozta lapunknak Mocsai Norbert, a CovySoft operatív igazgatója. Mint mondta, véleményük szerint ez nem a szolgáltatók feladata, hiszen részrehajlás nélkül nem tudnak kidolgozni támogatási javaslatot.

Az üggyel kapcsolatban megkerestük a rádiós internetet is szolgáltató Enternetet, a cég képviselői azonban nem kívántak nyilatkozni. A A Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyében rádiós internetet szolgáltató PanaPhone Távközlési Rt. vezérigazgatója, Sófi Gyula elmondta, hogy a támogatási tervezet publikus elemeiről cége folyamatosan kap értesítést, és lehetősége van visszajelzésre is. Ahogy lapunk megtudta, a szolgáltató a támogatási rendszer elkészülte előtt nem kereste meg a szakminisztériumot.

Technológiákra szabott támogatás

A különböző technikai megoldásokra nem lehet egységes támogatási sémát elkészíteni, véli Mocsai Norbert. Megítélésük szerint azokat a támogatási formákat kell előnyben részesíteni amelyek megtérülése garantálható, és hosszú távon önfenntartóvá válhatnak. Mocsai Norbert szerint a kormányzattól nem várható el, hogy a szolgáltatók helyett a teljes infrastruktúrát megteremtse. Viszont az elmaradott térségekben a kormányzatnak markáns szerepet kell vállalnia.

Agyonhallgatott wireless

Az ADSL mellett a többi alternatíva sajnos nem kapott elég publicitást Magyarországon, pedig üzleti téren a wireless technológia külföldön lassan már háttérbe szorítja a hagyományos megoldásokat (kábel, ADSL, dial-up). Sőt a trendek azt mutatják, hogy a különböző nagy sávszélességű technológiák ötvözhetőek, például az xDSL kapcsolatot Wi-Fi hotspot segítségével érhetik el a userek, mondta Mocsai Norbert.

Névtelenül nyilatkozó szakértőnk szerint azonban a rádiós elérés is ugyanabban a béklyóban vergődik, mint a többi szélessávú megoldás. Vagyis alternatív lehetőségként életképes lehetne az elmaradott térségekben, de ehelyett leginkább a fővárosban és a nagyvárosokban mutatkozik rá kereslet. Ezzel szemben Mocsai Norbert úgy véli, hogy itthon a kis falvakban közel sem természetes a DSL jelenléte, így a wireless üzleti megoldásként és az egyéni felhasználók számára egyaránt versenyképes lehet.