A magyarok technooptimisták

Javult ugyan a magyar háztartások infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága az utóbbi időben, de az internetpenetráció terén még van mit ledolgoznia az országnak, derül ki egy tanulmányból, amelyet az Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság (ITKTB) készíttetett, hogy ezzel tudományos hátteret biztosítson a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) kialakításához.

Viszik a gépeket

A 2003-as év végi eredményeket tükröző kutatás örvendetes eredménye, hogy a háztartások mintegy harmadában van legalább egy számítógép, szemben a 2002-es 26 százalékkal; és ez meghaladja az előre jelzett 29 százalékot is. Nőtt továbbá a több számítógéppel rendelkező háztartások száma is, ezek aránya elérte a 4 százalékot. A kutatók egy meglepő, de kedvező fordulatra is felhívják a figyelmet: eszerint 1992 és 1998 között összesen 3 százalékponttal nőtt a számítógéppel rendelkezők aránya, míg 1998 óta ez az arány évente átlagosan 5 százalékkal bővül.

Jelentős regionális különbség is mutatkozik a számítógép-ellátottságban. Budapesten és környékén a háztartások 41, míg Észak-alföldön csupán 22 százaléka rendelkezik számítógéppel. Természetesen hasonló differenciálódáshoz vezet a család összjövedelme; így az alsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások esetében 6, míg a felső ötödbe tartozóknál 60 százalékos a számítógép-ellátottság. Hasonló arányokat mutat az iskolázottsági szint vagy az életkor szerinti megoszlás is.

Még a modem a menő

Mindezek mellett a magyar háztartások mindössze 12 százaléka rendelkezik interneteléréssel, és még a fővárosban is csupán a háztartások kevesebb mint negyede fér hozzá a világhálóhoz. Ennél is elszomorítóbb, hogy csupán a netezők 43 százaléka rendelkezik szélessávú eléréssel, és a többség a szinte csak levelezésre alkalmas modemes eléréssel rendelkezik. A lakosság negyede internetezik alkalomszerűen, és a havi rendszerességgel szörfözők aránya is csupán 22 százalék.

Érdekes kérdés, hogy mire használják Magyarországon az internetet. Természetesen leggyakrabban levelezésre, második helyen a munkával kapcsolatos információkeresés áll, míg a harmadik helyen, alig lemaradva a szórakozás és játék áll. Fórumozásra (hetente egyszer) csak a netezők ötöde, míg bankügyletek intézésére (szintén heti egy alkalommal) csupán öt százalékuk használja az internetet. Nőtt az online vásárlók aránya, és elérte a 11 százalékot, ami jelentős előrelépés a 2002-es 2 százalékhoz képest. Ugyanakkor a netezők 89 százaléka még soha nem vásárolt az interneten keresztül.

Nem kell nekik net

Ennél sokkal érdekesebb - és az információs társadalom szempontjából némileg rémisztőbb is -, hogy a lakosság mintegy háromnegyedét kitevő egyáltalán nem internetezők mivel indokolják távol maradásukat. Harmaduk szerint nincs rá szüksége, míg 40 százalékukat egyáltalán nem is érdekli. A hozzáférést túl drágának a lakosság 21 százaléka tartja, míg hozzá nem értésre 17 százalék hivatkozik. De a kutatás szerint idén várhatóan bővül az internethez hozzáférő háztartások száma.

Nemzetközi és elsősorban amerikai összehasonlításban a magyarok technooptimistábbak: a felhasználók háromnegyede szerint ezek az eszközök jobbá formálják a világot, csupán 5 százalékuk szerint kedvezőtlen az irány; míg a nem használók körében ez az arány 54 és 8 százalék. Nincs érdemi változás az interneten nyerhető információk megbízhatóságának megítéléséről. A netezők 56 százaléka szerint az információ nagyobb része megbízható, míg 5 százalékuk szerint csupán kisebb része az. A kutatásta a Tárki Társadalomkutatási Intézet által vezetett, a GKI Gazdaságkutató Rt.-t, a BME Információs Társadalom- és Trendkutató Központját, az Informatikai Vállalkozások Szövetségét és a Kopint-Datorg Rt.-t tömörítő öttagú konzorcium készítette el.