További Net cikkek
Egyszerre két szálon kezdődött el a főváros behálózása. A kisebb léptékű projekt az utcai internetes terminálokra épül, és egy hónapon belül megvalósulhat. Azokon a helyeken, ahol a felhasználók kényelmesen le tudnak ülni és internetezni - a népligeti és a Budapest Arénánál lévő buszpályaudvarokon, a MOM Parknál, az Europarknál, a Duna Plázánál és a Lurdinál - wifivel szerelik fel a már meglévő terminálokat, így a közelükben laptoppal is lehet majd internetezni. Ezek most egy megabit per másodperces vonalon csatlakoznak az internetre, de ha a wifi miatt megnő az igény, akkor megnövelik a sávszélességet, mondta el lapunknak Hetényi László, a Főpolgármesteri Hivatal informatikai ügyosztályának vezetője.
Most a leendő üzemeltetők kiválasztása van folyamatban, közbeszerzéses eljárással. A terminálok üzemeltetése tavaly körülbelül kilencmillió forintba került, a wifis terminálok kiépítésének és üzemeltetésének a költségéről azonban még nincsenek adatok.
Odaadják a póznákat
A nagyobb léptékű projekt egész Budapest behálózásáról szól, és ezzel kapcsolatban még elég sok a bizonytalanság. A Városháza szeptember elején a turisták által is kedvelt Liszt Ferenc téren elindít egy kísérleti szolgáltatást, amellyel azt próbálja kideríteni, hogy az utcán internetezők milyen tartalmakra kíváncsiak, miket töltenek le. Ez a szolgáltatás ingyenes lesz, a végleges városi wifi várható díjszabásáról azonban még semmit sem tudni. Az is kérdéses, hogy mekkora lesz a lefedettség. A nagyobb lakótelepek közelében azért nem érdemes wifit telepíteni, mert a sok felhasználó túlságosan leterhelné az eszközöket, a kertvárosokban meg kevés a potenciális felhasználó és nagy távolságokat kell áthidalni.
Még csak egy szakmai terv készült el, amely a részletek kidolgozását követően akár már szeptember elején a fővárosi közgyűlés elé kerülhet, és elméletileg 2007-ben kiépülhet a hálózat. Az előzetes terv szerint csak annyi biztos, hogy az internetelérést biztosító kütyüket a lámpaoszlopokon érdemes elhelyezni, mert a házak lakóit nehéz meggyőzni arról, hogy az épületre szerelt rádiós eszközök nem okoznak rákot. A tervezett tender is lényegében arról szól, hogy a nyertes cég (vagy cégek) tíz évre megkapná a főváros és az Elmű tulajdonában levő több tízezer lámpaoszlop használati jogát. Becslések szerint az egész Budapestet lefedő hálózat elindítása a pályázó 5-6 milliárd forintjába kerülhet.
Dédelgetett álom
A Városháza évek óta tervezi, hogy egész Budapestet lefedi wifivel. Világszerte elég sok városban megpróbálkoztak ilyesmivel, és sokan bele is buktak, többnyire a bevételeiket féltő távközlési cégek erős ellenlobbijának köszönhetően. Miért lenne mégis hasznos egy fővárosi drótnélküli hálózat? Egyrészt azért, mert Budapestnek nem ártana egy fejlett világváros képét magára öltenie, és e tekintetben elvárható lenne, hogy "felhasználói" - az itt lakók és a turisták - a legmodernebb kommunikációs technikákkal érhessék el az internetet. Másrészt pedig azért, mert wifi a hsdpa meg a 3g riválisaként fokozhatja az internetszolgáltatók közti versenyt, lenyomhatja az árakat, és emelheti a szolgáltatás színvonalát.
A drótnélküli hálót használhatnánk telefonálásra is. A világ legnagyobb internetes telefonszolgáltatója, a Skype nemrég mutatott be négy wifis telefonkészüléket, amelyekkel a hálózatán belül teljesen ingyen lehet telefonálni. Ez nemcsak a lakosoknak, hanem az idelátogató turistáknak is vonzó lehet, hiszen így teljesen mindegy lenne, hogy Új-Zélandról vagy a szomszédos Szlovákiából érkeztek-e: csak az internetelérésért kellene fizetniük, hogy hazatelefonálhassanak. A világ legnagyobb telefongyártója, a Nokia is elkezdett kísérletezni wifis mobiljával, amely az éppen folyó telefonbeszélgetés megszakítása nélkül tud átállni a szokványos 3G/GSM hálózatról az olcsóbb wifire. Emellett biztonsági kamerákat, mérőeszközöket, reklámtáblákat és információs kijelzőket is rá lehet kötni a drótnélküli hálózatra, tehát nem csak a lakossági igényektől függ, hogy megéri-e belevágni.
Információnk szerint a vezetékes távközlési cégek érdeklődését felkeltette a városi wifi, ami érthető, hiszen a drótnélküli hálózaton több szélessávú előfizetőt szerezhetnek, sőt, wifis készülékekkel ők is drótnélküli Voice over IP telefonszolgáltatást tudnának indítani. A városi szélessávú hálózat kiépítésében nagy erőkkel nyomuló T-Mobile a tenderkiírás előtt nem kívánt jóslatokba bocsátkozni arról, hogy érdekelné-e egy ilyen lehetőség, ugyanakkor tény, hogy a cég a T-Commal karöltve országszerte majdnem száz wifi elérési pontot működtet, tehát komoly tapasztalatuk van ezek üzemeltetéséről.