Ki fizeti a sávszélességet?
A bejelentés kapcsán két táborra szakadt az internetes szaksajtó. A szélessávú drótnélküli internetszolgáltatás önkormányzati modelljét ellenzők táborába tartozó MIT Tech Review rossz ötletnek tartja a tervet, mivel a fenntartási költségek magasak, és végeredményben az adófizetőket terhelnék. Az online szakújság szerint az önkormányzatok csak azért csatlakoznak a wifi divathullámhoz, hogy a modern nagyváros szerepében tetszelegjenek, és hogy szavazópolgár-barátnak tűnjenek. Azonban nem tisztázott, hogy miből tartanák fenn a hálózatot: felhasználói díjakból, vagy pedig a városi költségvetésből?
Azt viszont a cikk szerzője is elismeri, hogy az üzleti szférának nem sikerült teljes mértékben megoldania a wifi hálózatok összehangolását. A magántulajdonú elérési fontok sok helyen összefüggő területeket alkotnak, de sehol sem jött létre belőlük egységes hálózat.
Az önkormányzati vezeték nélküli hálózatokkal foglalkozó Muniwireless szaklap azzal válaszolt erre, hogy a Tech Review elemzése egyoldalú, amely figyelmen kívül hagyja a sikeres kezdeményezéseket. Az aggodalmaskodást pedig vezetékes internetszolgáltatásaikat féltő vállalkozóknak tulajdonítja.
Sokféle megoldás lehetséges
A kérdés azonban ennél sokkal bonyolultabb. A városi szintű vezeték nélküli internetszolgáltatás jelen pillanatban kísérleti fázisban van, és még nem lehet megjósolni, hogy melyik modell lesz sikeres. Az eset kapcsán a legfontosabb kérdés, hogy a város méretű wifi hálózatokat kinek kellene kiépítenie és üzemeltetnie.
Sok önkormányzat gondolja úgy, hogy az üzleti szféráénál jobb szolgáltatást képesek nyújtani, serkenteni tudják a helyi gazdaságot, és általában kezdeményezésük választópolgáraik javára válik. Az ellenzők ezzel szemben azt mondják, hogy a szolgáltatás bevezetése jó alkalom az adóból származó bevétel elfecsérlésére egy olyan területen, ahol a magánszféra versenye megfelelőbb lenne. Egy harmadik álláspont szerint viszont, ha az állam természetes monopóliumának tekinti a sávszélességet, mint egy természetes monopóliumra, akkor miért ne ő építse ki a háttérinfrastruktúrát, és emellett miért ne engedhetné meg, hogy valaki más nyújtson rajta szolgáltatást? Ennek az lenne az előnye, hogy a verseny a szolgáltatás szférájában maradna, az infrastruktúrában pedig nem jönnének létre átfedések.