Nem drágább, mint a wifi vagy a 3G, viszont négyszer-ötször olyan messzire visz, és még a falon is átlát az Xmax. Az új találmányt főleg tanyára szánják, ahol kevés adótoronnyal kell megoldani a lefedettséget. Az alacsony frekvencián sugárzott adatok vételéhez elég egy ezerforintos antenna is. Az adótorony, ha gyártanák, hetvenmillióba kerülne, ami a szakmában baráti árnak számít.
Új drótnélküli adatátviteli módszerrel igyekszik kiütni a nyeregből a wifit és a 3G-t egy amerikai cég, az XG Technology. A létező, illetve a még csak kísérleti fázisban lévő mobil internet lehetséges alternatívájaként emlegetett Xmax szabvány lényege, hogy már használatban lévő rádiófrekvenciákon továbbítja a jelet az internetezni vágyó felhasználókhoz, akik lehetnek bárhol: ahová a Kossuth rádió eljut, oda eljut az internet is.
Az XG vezető mérnöke, a találmányt jegyző Joe Bobier ötletének lényege, hogy az adatokat legyöngített, "suttogó" jelek formájában továbbítja a már foglalt frekvenciákon úgy, hogy az adatforgalom nem zavarja a frekvencia tulajdonosát. A feltaláló szerint ez nem jelent illegális behatolást, hiszen egy-egy rádiófrekvenciát bárki használhat, feltéve, hogy az általa sugárzott jelek nem interferálnak a tulajdonos adásával.
Százezerszer gyengébb, ötször messzebb visz
A suttogó jelek erőssége a fejlesztő XG szerint százezred része annak, amit az amerikai hírközlési felügyelet, az FCC engedélyez. Átlagos vevőkészülékkel nem is fogható az elektronikus suttogás, de speciális antennák, amelyek tömeggyártás esetén nem kerülnének többe 5-6 dollárnál, képesek a vételre - így a szűkös frekvenciát duplán is fel lehet használni.
Az úgynevezett "Flash Signaling" technikával továbbított jeleket egyetlen adó optimális körülmények között akár 25 kilométeres távolságba is el tudja juttatni - ez négyszerese-ötszöröse a mostani adatátviteli módszerek hatótávolságának. Az Xmax-szel így száz négyzetkilométeres területek is lefedhetők, ami különösen alkalmassá teszi az Xmax-et a külvilágtól elzárt felhasználók felzárkóztatására.
Viszi a falat, mint kés a vajat
A használt alacsony frekvenciák előnye a nagy hatótávolságon kívül, hogy - például a 2,4 gigahertzes hullámhosszon működő wifivel ellentétben - simán átvisznek a házfalakon is, így nem kell hozzájuk külön szobaerősítő. (Az 1 gigahertzen felüli frekvenciák rosszul tűrik az előttük tornyosuló fizikai akadályt, szemben az alacsonyabb, például a televíziózásban használt, 30-300 megahertzes VHF-hullámhosszal, amelyek úgy szelik át a panelfalat, mint kés a vajat.)
Bármilyen forradalmi az ötlet, az Xmax sem mindentudó. Hátulütője, hogy úgy néhány száz, de legfeljebb ezer felhasználó kapcsolódása esetén elfogy a kapacitás - de ez más drótnélküli hálózatokra is igaz. Ha tehát ezer felhasználónál több szeretne Xmax-szel netezni - esetleg tévézni vagy telefonálni - újabb adótornyokra van szükség. Egy torony pedig 350 000 dollárba kerül, ami soknak tűnik, de a cég szerint az ár teljesen versenyképes más rendszerek telepítési költségeivel.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
