Albert, Lipót
3 °C
12 °C

Kikeltek a brit orvosok az erőszakos játékok ellen

2008.04.12. 10:22
Az erőszakos megoldások sikerességét mutatva a tévéműsorok, filmek és videojátékok mind a felnőtt-, mind a fiatalkorú nézőket agresszivitásra késztetik és ezzel súlyos társadalmi veszélyt jelentenek – állítják kutatók az angol Lancet orvosi újságban.

A szigetországban rövidesen kapható lesz a Manhunt 2 és a Grand Theft Auto 4 című videojáték, melyek előző darabjai valószínűsítették a folytatásban az emberi kegyetlenség olyan mértékű bemutatását, amit a lélektannal és az igazságügyi orvostannal foglalkozó szakorvosok nem akartak szó nélkül hagyni. A szakfolyóirat szerkesztőségi közleménye utal azokra a korábbi vizsgálatokra, melyek egyértelműen bizonyították, hogy az erőszakos viselkedés látványa jelentősen növeli az agresszivitás hosszútávú fokozódását, valamint a félelmi reakciók esélyét, különösen a fiúknál.

A lap idézi az elmúlt évben nyilvánosságra hozott kutatási eredményeket. Két amerikai szakember évtizedeken keresztül foglalkozott a médiaerőszak különböző formáinak lélektani és viselkedési hatásával. L. Rowell Huesmann és Brad Bushman úgy fogalmazott, hogy az elektronikus tömegtájékoztatás erőszakos változatai olyan veszélyt jelentenek a közegészségügyre, aminél csak egy súlyosabb van: a dohányzás tüdőrákot okozó hatása. Az újság emlékeztet arra a jelentésre is, amely az Egyesült Királyságban azzal foglalkozott, hogy a gyerekekre milyen módon veszélyesek az internet és a videojátékok formájában bárki számára elérhető, kegyetlen vagy más okból nem megfelelő képi tartalmak, információk.

Az angol kormányzati jelentés is megismétli a már korábban javasolt lépéseket: a videojátékok esetén azt, hogy csak bizonyos kor után foglalkozhassanak a gyerekek ezekkel a programokkal, hogy a szülők nagyobb mértékben ellenőrizzék gyermekeik ilyen jellegű időtöltését, a társadalom pedig gondosabban tartsa kézben az ilyen anyagok kereskedelmét, igyekezzen megakadályozni az illegális áruforgalmat. A Lancet közleménye fölhívja a figyelmet arra, hogy a hivatalos jelentés elfordul attól a korábbi gyakorlattól, amely még szigorúbb hatósági beavatkozásokat követelt. Úgy látják, hogy sokkal alaposabban kell mind a szülőket, mind a gyerekeket tájékoztatni arról, mennyire fontos fölfogni azokat a veszélyeket, melyek a médiaerőszak formájában az egész társadalmat fenyegetik.

A szerzők szerint másik feladat az volna, hogy jól előkészített megfigyeléses vizsgálatokkal tisztázzák, hogyan játszanak a gyerekek egyénileg és csoportosan, van-e az erőszak szempontjából veszélyeztetett csoport, akár életkori, akár etnikai szempontból. Föltételezhető, hogy a fiatalkorúak erőszakos cselekményeinek hátterében sokkal gyakoribb az utólag kimutatható pszichés zavar, mint ahogyan azt korábban hitték. Csak ezek az adatok segíthetnek annak tisztázásában, hogy a médiaerőszak milyen módon és mértékben fokozhatja az egyébként is jelen lévő pszichológiai, viselkedési tüneteket.

Az utóbbi években újra kiéleződött az erőszakos játékok körüli vita. Miközben a kritikátlan boszorkányüldözés évei már elmúltak, és egyre többen vetik fel, hogy az erőszakos játékok legfeljebb meglevő defektusokra vannak rossz hatással, még mindig nem tudni pontosan, kikre és hogyan hatnak a videojátékok. Nemrég éppen Nagy-Britanniában publikáltak egy kutatást, amely szerint a videojátékok éppen hogy nyugtató hatásúak, de a bűnügyi statisztikák sem támasztják alá, hogy a virtuális erőszak valóshoz vezetne.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?