Február végén lejár a Campus-szerződés

Tavaly novemberben lejárt az a hárommillió dolláros Campus-szerződés, amelynek értelmében minden magyar főiskolás és egyetemista ingyen vagy jelképes összegért számítógépére telepíthette és használhatta a Microsoft XP operációs rendszerét és az Office irodai programcsomagot. A szerződést a projekt hivatalos weboldalán, a www.campus.hu-n közzétett hír szerint novemberi lejártakor meghosszabbították a felek, de csak idén február végéig.

Évi másfél milliárd közpénz a Microsoftnak

Az Index értesülései szerint a Microsofttal szerződésben álló Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) egyes munkatársai sokallják a cégnek kifizetendő összeget, ami a középiskoláknak kiírt, újabb kétmillió dollárba kerülő School programmal együtt tavaly már 1,5 milliárd forintra duzzadt. A minisztérium ugyanakkor hivatalosan kedvezőnek tartja az árat. Az IHM ezzel együtt csapdában van: ha nem hosszabbítja meg a szerződést, oktatók és diákok tízezrei - egyes források szerint akár kétszázezren is - maradhatnak legális operációs rendszer és irodai alkalmazáscsomag nélkül.

Névtelenséget kérő forrásaink szerint az IHM és a Microsoft nemrégiben olyan szándéknyilatkozatot írt alá, amely szerint újabb három évre meghosszabbítanák a Campus- és a School-szerződést. Az értesülést az Index kérdésére a Microsoft Magyarország sajtóosztálya sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta. Szűcs Júlia, a cég PR-menedzsere mindössze annyit mondott, hogy a szerződés "megújítás alatt van", az pedig, hogy lesz-e eredmény, és hogy mikor, "a kormányzat adminisztrációs gyorsaságán múlik". A Microsoft ügyfélszolgálata viszont úgy tájékoztatta az Indexet, hogy konkrét megállapodás még nem született, de ha nem írnak alá új szerződést, a felhasználóknak el kell távolítaniuk számítógépeikről a Campus keretében telepített programokat.

Munkácsy-képre hasonlít a szoftver

Kérdés ugyanakkor, hogy megéri-e az államnak az üzlet: indokolja-e a felhasználók száma az évente több mint másfél milliárdos költést, különösen, hogy a Microsoft programjai kiválthatók nyílt forráskódú, gyakorlatilag ingyenes szoftverekkel.

Névtelenséget kérő minisztériumi forrásaink szerint bár a Microsoft annak idején közbeszerzési eljárás nélkül jutott a nagy értékű megrendeléshez, ezzel jogilag semmi baj, mert a szoftver egyedi terméknek számít, ráadásul szerzői jogi védelem alatt áll - tehát "ha szoftvert vásárol az állam, olyan, mintha egy Munkácsy-képet venne". Egyes tisztviselők ezzel együtt versenyellenesnek tartják a helyzetet, és abban sem biztosak, hogy feltétlenül az államnak kellene fizetnie a felhasználók operációs rendszereiért - különösen, hogy létezik ingyenes alternatíva.

Pajna Sándor, az IHM Campusért felelős helyettes államtitkára az Indexhez eljuttatott e-mailben úgy nyilatkozott, hogy "nemzetközi összehasonlítások szerint a [Microsofttal kötött szerződés költsége] kifejezetten kedvező." A nyílt forráskódú szoftverekre vonatkozó kérdésre pedig Pajna azt válaszolta: "Dolgozunk azon, hogy a nyílt forráskódú szoftverek is minél jobban elterjedjenek."

A Windowsra buknak a villamosmérnökök

Fauszt Zoltán, a Rufusz Computer Kft. ügyvezető igazgatója szerint viszont a Microsoft-szoftvereknek egyszerűen nem létezik alternatívája. "Bemegyek egy kollégiumba, benyitok bármelyik szobába, és azt látom, hogy a diákok 95 százaléka Microsoftot használ. Pedig ezek villamosmérnökök - értenek hozzá", mondta Fauszt, akinek cége a Microsoft Magyarországgal kötött megállapodás értelmében felelős a Campus-licences szoftverek terjesztéséért, a Campus-iroda és a kapcsolódó webszájt üzemeltetéséért. "A diákok nagy része Wordben írja a dolgozatot, és abban olvassa a tanár is. A hallgatók Microsoftot akarnak használni". Fauszt, aki saját bevallása szerint nem elfogult a Microsofttal, az a cél, hogy a hallgatók később minél könnyebben be tudjanak kapcsolódni a tudományos és műszaki életbe, a fejlesztésekbe, márpedig "a nagy fejlesztők mind Microsoftot használnak".

Fauszt elmondta, hogy a program kezdete óta a Rufusztól kevesebb, mint tízezer Campus-licecnces programcsomagot vittek el, a letöltések száma viszont elérte a kétszázezret. Egyes források szerint a felsőoktatásban részt vevők száma alapján a Microsoft-csomagok használata minden hallgató után évente 11 dolláros kiadást jelent az államnak, ami elhanyagolható, különösen azt figyelembe véve, hogy az XP önmagában is legalább 50 dollárba kerül, az egész csomag pedig mindenféle kedvezménnyel együtt sem tud olcsóbb lenni 700 dollárnál. Ráadásul az ügyvezető szerint a diákok, de még a főiskolák és egyetemek sem lennének képesek kiharcolni olyan kedvezményeket, amilyeneket az állam tud.

Fauszt szerint az államnak a projekt 1,5 milliárdjába kerül ugyan, de az összegnek csak egy része jut a Campus-projektre. Pajna adatai szerint a Campusra 2004-ben körülbelül 700, a School programra pedig 840 millió forintot költött az állam.

Az összeg nagyobbik része tehát a Schoolra megy el, amelynek keretében az ország több mint ötezer alsó- és középfokú oktatási intézményének tanárai és diákjai használhatják a Microsoft szoftvereit, igaz, a tanulók csak az iskolák falain belül. "A School keretében az iskolák megkapták [a szoftvercsomagot], de 5400 iskola van", mondta Fauszt. Vannak, akik úgy gondolják: ha a kicsiknek is megadják a letöltési lehetőséget, a Microsoft nem ad el több szoftvert Magyarországon.