Lezárult a
Microsoft elleni antitrösztper bizonyítási szakasza.
A Microsoft kihasználta az operációs rendszerek terén élvezett monopóliumát, és azt a böngészők piacán felhasználva megpróbálta elnyomni a rivális böngészőprogramot gyártó Netscape Communicationst, állapította meg Thomas Penfield Jackson bíró a pénteken közzétett dokumentumban. Ezzel a cég nemcsak vetélytársa, de a vásárlók érdekeit is sértette.
A Microsoft álláspontja
A cég álláspontját a 72 oldalas tényfeltáró elemzés negatív megjegyzéseivel
kapcsolatban Bill Gates, a Microsoft elnöke, valamint Bob Herbold és Bill
Neukom alelnökök sajtótájékoztató keretében ismertették. Eszerint:
A Microsoft nem ért egyet a dokumentum számos megállapításával. Továbbra
is határozott véleménye, hogy magatartásával nem sértette a törvényeket, és
bízik abban, hogy a bíróság később meghozandó ítéletét arra alapozza majd,
hogy lépései jogszerűek voltak és a fogyasztók érdekeit szolgálták.
A Microsoft hisz abban, hogy termékei azért népszerűek, mert azok valós
vásárlói igényeket elégítenek ki alacsony áron. Ezt tulajdonképpen a bírói
összegzés is elismerte.
Az összegző dokumentum megállapításai nem veszik figyelembe a piac
dinamikusan változó jellegét, az erős piaci versenyt, amellyel a
Microsoftnak szembe kell néznie, valamint azt a folyamatos újító szándékot,
amelyből végső soron a felhasználók húznak hasznot, illetve amely új
munkahelyek millióit teremti meg:
évente 100 millió új PC kerül használatba,
az AOL-Netscape-Sun szövetség potenciális vetélytársat jelent a
Microsoft számára,
az üzletek mögött álló vállalkozói tőke rekordméreteket öltött,
százával indulnak új vállalkozások minden évben
az információtechnológiai ipar az új eszközök és technológiák
megjelenése révén folyamatos változásban van.
A Microsoft hangsúlyozta, hogy az amerikai jogrend a monopóliumot önmagában
nem tekinti törvényellenesnek, csak az azzal való visszaélést. Álláspontja
szerint a Microsoft nem rendelkezik monopóliummal az operációs rendszerek
területén, az oda való belépést a konkurensek számára nem korlátozza, a
múltban is és a jövőben is tisztességes versenyt kíván folytatni.
A perben jövő év elejére várható az első bírói döntés. Figyelembe véve, hogy
a jelenlegi tényfeltárás olyannyira a vád álláspontját tükrözi, hogy
megállapításai talán csak akkor lehettek volna a kormányt képviselő vád
számára előnyösebbek, ha azokat maga az Igazságügyi Minisztérium írta volna
meg, valószínű, hogy az esetleges elmarasztaló ítélet ellen a Microsoft
fellebezni fog. Thomas Penfield Jackson bíró egy korábbi Microsofttal
kapcsolatos döntését a fellebviteli bíróság már megsemmisítette. Hasonló
döntés esetén a pereskedés akár évekig is elhúzódhat.
Az Amerikai Igazságügyminisztérium és tizenkilenc állam tavaly október 19-én perelte be a szoftveróriást, mivel az
szerintük tevékenységével megsértette az 1890-es trösztellenes törvényt, amely megtiltja, hogy egy cég valamely
területen élvezett monopolhelyzetét arra használja fel, hogy más területeken is monopolhelyzetbe kerüljön, és a
versenytársakat kiszorítsa a piacról. A vád szerint pontosan ezt a célt szolgálta az Internet Explorer böngésző
ingyenessége. A per a mostani ténymegállapító döntéssel még nem ér véget, bár a döntés kétségtelenül előrevetíti
a végkimenetelt: a bíró a kormány csaknem összes érvelésének igazat adott. A bíró által megállapított tények ismeretében
a felek javaslatot tehetnek a tények jogi értelmezésére, majd Jackson bíró meghozza a pert lezáró döntését, amely azt
fogja kimondani, hogy a Microsoft tevékenységével megsértette-e a törvényt, és ha igen, akkor ezért milyen büntetést
kell rá kiszabni. A végső döntés azonban csak jövőre várható.
Szakértők szerint a mostani döntés arra készteti a
szoftveróriást, hogy kössön peren kívüli megállapodást az Igazságügyminisztériummal. Máskülönben elképzelhető,
hogy a céget más vetélytársai, vagy a vásárlók is beperelik, a most megállapított tényekre hivatkozva. A Microsoft
és a kormány is hajlandó a peren kívüli megállapodásról tárgyalni. A cég ugyanakkor közölte: folytatja a pert,
miközben az elemzők úgy vélik: a mostani döntés hatalmas győzelem a kormány számára. A per most az Igazságügyminisztérium
december 6-ára elkészítendő beadványával folytatódik, amelyben a kormány részletezi, hogyan alkalmazná az
antitröszt-törvényt a most megállapított tények ismeretében. A Microsoft hasonló beadványát január 17-re várja
a bíróság, melyre a kormány január 24-ig válaszolhat, a szoftvercég pedig január 31-ig adhatja be végső válaszát.
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
5 könyv Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!