Vendel
7 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

MS-DOJ: fix iksz?

1999.09.23. 15:04
Kedden (szeptember 21-én) a Microsoft részéről John Warden, az Igazságügyminisztérium részéről pedig David Boies előadásával lezárult a Microsoft elleni antitrösztper bizonyítási szakasza.

Ez az utolsó epizód valójában csak formalitás volt, sokkal inkább szólt a sajtónak, mint a bíróságnak, amit Jackson bíró azzal hálált meg, hogy nem tett fel egyetlen árva kérdést sem. A per valójában már pár nappal korábban lezárult, amikor mindkét fél benyújtotta az úgynevezett tényállásösszegzést, amiben összefoglalják, mik azok a tények, amelyeket a per során szerintük sikerült bizonyítaniuk. Jackson bíró - várhatóan pár héten belül - először ezekről a tényekről mondja majd ki a véleményét, tehát például úgy dönthet, hogy a bemutatott bizonyítékok alapján a Microsoft igenis monopólium. A tényekről szóló bírói döntés ismeretében az ügyvédek újabb szereplési lehetőséget kapnak, ugyanis ekkor javaslatokat tehetnek a bírónak a tényekből levonható jogi következtetésekre. Miután ezeket is türelmesen végighallgatta, Jackson bíró meghozza majd végleges ítéletét, amelyben kimondja, hogy a Microsoft bűnös-e vagy sem, vagyis tevékenységével sértett-e törvényt, avagy nem.

>> A vád, azaz Amerikai Igazságügyminisztérium és tizenkilenc állam szerint a Microsoft tevékenységével megsértette az 1890-es trösztellenes törvényt. Ez nem tiltja monopóliumok létrejöttét - vagyis ha a bíró úgy dönt, hogy a Microsoft monopólium, az még nem jelenti azt, hogy törvényt is sértett - csak azt, hogy egy cég egy területen élvezett monopolhelyzetét arra használja fel, hogy más területeken is monopolhelyzetbe kerüljön, és a versenytársakat kiszorítsa a piacról. A vád szerint pedig pontosan ezt a célt szolgálta az Internet Explorer böngésző ingyenessége.

A vád szerint törvényt sértett a Microsoft akkor is, amikor a Windows operációs rendszeréhez kapcsolta, majd később abba integrálta a böngészőprogramot, ezzel kényszerítve a vásárlókat annak használatára. Vádolják továbbá a céget azzal, hogy korlátozó jellegű szerződéseket erőltetett rá internet-szolgáltatókra és számítógépgyártókra, akik kizárólag a cég böngészőprogramját terjeszthették, rivális termékeket nem. A vádak között szerepel még, hogy a cég kizárólag monopolhelyzetének köszönhetően tudja irreálisan magasan tartani termékeinek árait, tevékenységével kárt okozott a felhasználóknak, és megpróbálta illegálisan felosztani a böngészőpiacot.

>> A Microsoft minden vádpontot tagad. Még azt sem ismeri el, hogy monopólium volna. Álláspontja szerint bárki bármikor kifejleszthet új operációs rendszert, technológiai verseny igenis létezik, példaként a Linux előretörésére vagy a Javára is hivatkozik. A böngésző integrálása nem sért törvényt, ha az a felhasználók számára kézzelfogható előnyökkel jár, a Windows 98 pedig nem elválasztható a böngészőtől. A szolgáltatók azért döntöttek az Explorer mellett, mert azt találták jobbnak, a felhasználók számára pedig igazán a minisztérium versenyellenes magatartása káros, nem pedig a Microsoft tevékenysége.
>>

A számítástechnikai ipar számára a legjobb megoldás a Microsoft feldarabolása volna, de erre nem mutatkozik reális esély. Jogi szakértők szerint a Microsoft első fokon elveszti a pert, de nem várható a cég totális veresége sem most, sem később. Ha fellebbezésre kerülne a sor, azt a Microsoft akár még meg is nyerheti, amint az már oly sokszor sikerült neki, de az is előfordulhat, hogy ismét egyezségre jut a minisztériummal, mint ahogyan az 1995-ben történt. Így jól járna az állam is, a cég: a Microsoft folytathatná úgy ahogy eddig, a költségvetésben pedig jónéhány milliárd dolláros terven felüli bevétel landolna.

Valószínűleg egyik fél sem tud majd totális győzelmet aratni. A minisztérium akkor nyerne, ha el tudná apasztani a Microsoft bevételi forrásait, feldarabolhatná a céget, vagy ellenőrzőbiztosokat küldhetne a Microsofthoz, akik minden aggályos vállalati döntést megvétózhatnának. (Ez történt a '80-as években az IBM-nél). A Microsoft akkor nyerne, ha a bíró kijelentené, hogy olyan ártatlan, mint a maszületett bárány. Mindkét verzió valószinűtlen. A vásárlók sem nyerhetnek, hiszen ma is ugyanannyit, vagy még többet kell fizetniük egy Windowsért, mint pár éve, és ez a helyzet aligha fog változni.. Ebből a szempontból a minisztérium máris vesztett: a Microsoftot igazán azzal tudta volna megfogni, ha sikerül megakadályoznia a Windows 98 megjelenését, ez a kísérlet azonban megbukott. De vesztett a Microsoft is, mert a per összefogásra késztette ellenfeleit, megerősödött a konkurencia. A per egyik nagy eredménye, az AOL-Netscape-Sun szövetség valóban komoly ellensúlyt jelenthet a szoftverpiacon. Hogy a Linux erősödése mennyiben köszönhető az eljárásnak, az vitatható, de mindenesetre a per hevében felszínre törő Microsoft-ellenes érzelmek reflektorfénybe helyezték az ingyenes operációs rendszert, a számítástechnikai ipar pedig minden korábbinál nagyobb mértékben és nyíltabban támogatja a Linux fejlesztését. Ráadásul a Wintel szövetség is gyengülni látszik, az Intel ma a Linux fejlesztésének egyik legkomolyabb támogatója. De ne feledkezzünk meg a jó öreg Macintosh-ról se, az almakultusz reneszánszát éli, bár ez sokkal inkább köszönhető Steve Jobsnak, mint az antitröszt-pernek.

A külső szemlélő számára a Microsoft néha már tényleg süllyedő hajónak tűnik: egyre-másra jelentik be távozásukat a cég felső vezetői, a per kapcsán egymást érik a botrányok. Ennek ellenére a cég nagyon is jól van, elég egy pillantást vetni a NASDAQ-ra vagy Gates egyre stabilabb első helyére a világ leggazdagabb embereinek listáján. A Microsoft inkább a változás korát éli, alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez.

Mert Bill Gates azért mégiscsak zseni. 1995-ben ráérzett, hogy az interneté a jövő, és pár hónap alatt teljesen át tudta szervezni a cégét: projecteket szüntetett meg, fejlesztői csapatokat irányított át, és a Microsoft - egy óriástól szokatlan fürgeséggel - a hálózat felé fordult.. Most hasonló méretű változás előtt áll a cég: szűk értelemben vett szoftvervállalatból a számítástechnika szinte teljes spektrumát átölelő vállalkozássá akar terebélyesedni.

A szoftveróriás pénze az utóbbi időben három fő irányba áramlott szét: szélessávú adatkommunikációs cégekbe, mobilkommunikációs cégekbe, és webes tartalomszolgáltatókba. Az elmúlt évben a Microsoft alig költött valamit fő tevékenységi területén, a szoftverpiacon. Ez pedig arra utal, hogy a Microsoft már egy új világra készül, a számítástechnika következő korszakát is uralni akarja.

És ha a PC-korszak vége még nem is látszik, a számítástechnikai ipar súlypontja várhatóan elmozdul a személyi számítógépek felől. Az irányok még nem látszanak tisztán, a legtöbben az internetezőgépekre, a mobil eszközökre, a háztartási illetve más módon, emberközelibben alkalmazott számítástechnikára tesznek. A winchestereket még uralja a Windows, de az új világban semmivé válhat az előny. A Microsoft befektetései nem csak azt a célt szolgálhatják, hogy részesedjen az új, feltörekvő területek bevételeiből, hanem azt is, hogy a saját igényei szerint formálja őket. A WebTV megvásárlásakor a Windows CE lett a set-top boxok operációs rendszere, és ezzel kvázi szabvánnyá vált, enyhítve azt a kudarcot, amit a kéziszámítógépek piacán kell egyelőre elszenvednie. A Microsoft a Windowsból beszedett irdatlan pénzekből képes bevásárolni magát azokra a területekre, ahol még nem mozog elég otthonosan, és ezzel bebiztosítja magát, hogy akármerre fejlődjön is a világ, a jövőben is lehetőleg Microsoft-termékeket használjunk, akár az internetező mobiltelefonunkon, akár az autónkat vezérlő számítógépen, vagy a hálózatba kapcsolt és egymással kommunikálni képes háztartási gépeinkben. (Kicsiben egyébként hasonlóan működik itthon a Matáv: a monopolhelyzetben beszedett magas telefondíjakból elég nyereséget termel ahhoz, hogy bevásárolja magát a konkurens területekre is, így azután is meghatározó szereplő marad, hogy a monopóliuma megszűnik.)

Mindezek ellenére a mostani antitröszt-per végkimenetele mégiscsak fontos. Ugyanis precedenst teremthet a számítástechnikai világ számára. Meghúzhatja azt a határt, ameddig egy vállalat elmehet a piaci agresszivitásban. Tágabb lehetőségeket biztosíthat az egymással versenyző technológiáknak, és lehetőséget ad a konkurencia megerősödésére. Aki azonban a Microsoft bukását, vagy a Windows árának gyors csökkenését várja ettől a pertől, az csalódni fog. A per egyedüli nyertesei egyelőre az ügyvédek, akik még hosszú éveken át képesek lesznek elhúzni az eljárást.

  • Házat keresel? Találd meg az Otthontérkép eladó ingatlanai között.
  • Keress Budapesten albérletet az Otthontérképes keresővel
  • Térképen a Budapesti eladó ingatlanok. Itt megtalálod Te is amit keresel.