Villámgyors böngészőt fejlesztett egy ír diák

Hatszáz százalékkal növelheti az internetezés sebességét az a böngésző, amit egy 16 éves ír diák készített egy tanulmányi versenyre. Adnan Osmani 120 keresőt, az összes nagyobb médialejátszót, DVD-lejátszót, valamint HTML- és WAP-szerkesztőt is beépített a browserbe, írta a Wired.

A tökéletes böngésző

Osmani két évet töltött az Xwebs "megabrowser" elkészítésével, és benevezett vele egy írországi iskolai versenyre, amit meg is nyert. "Meg akartam írni a tökéletes böngészőt" - mondta.

A diák kifejlesztett egy algoritmust, ami felgyorsítja a böngésző adatkezelését. A program többszörös információlekéréseket is képes kezelni, azaz nem csak egyetlen adatfolyammal képes egy időben foglalkozni. Egy weboldal lekérését például több apróbb feladatra bontja, így a lap hamarabb jelenik meg a képernyőn.

Felolvas

A versenybírák azonban a böngésző gyorsaságát nem tudták figyelembe venni az értékelésnél, ugyanis azt nem lehetett hitelt érdemlően megmérni. A forráskódot szintén nem tudták teljes egészében tanulmányozni, Osmani ugyanis szeretné szabadalmaztatni vagy levédetni a böngészőt, így nem adta ki a teljes kódot.

Az értékelésben így egyéb szempontoknak kellett dönteniük, de a böngésző nincs híján a felhasználóbarát funkcióknak sem. Egyik különlegessége például egy animált figura - Phoebe -, ami képes felolvasni a weblapokon található szövegeket. Rendelkezik egy beépített fordítóeszközzel is, ami angolra tudja fordítani a más nyelvű weblapokat, olvasható a verseny honlapján.

Egyedülálló

A böngésző az Internet Explorer azon verzióján alapul, melyet külső fejlesztők használnak. Osmani Visual Basic helyett azonban Borland C++ nyelven programozott, így különböző fordítóprogramokat is alkalmaznia kellett. Ezek az eljárások több ezer további sort generálnak a kódban, azaz megmagyarázhatják a program relatív hosszúságát. A szakmai fórumokban, például a Slashdoton vagy a Farkon ugyanis akadtak olyanok, akik szerint képtelenség, hogy egyetlen programozó egymillió sornál is hosszabb programot írjon.

A zsűri egyik tagja, Leonard Hobbs, az Intel írországi részlegének munkatársa szerint az eljárás mindenképpen egyedülálló. Az MIT európai kutatóintézetének vezetője, Gary McDarby szerint még ha valótlannak is bizonyulnak a böngésző sebességéről szóló állítások, Osmani mindenképpen kihívás elé állította a nagy szoftverfejlesztő cégeket.

Budapestre jön

Osmani tíz éves korában kapta meg első számítógépét, és teljesen autodidakta módon sajátította el a programozási ismereteket. Példaképei az Apple alapítói, Steve Jobs és Steve Wozniak, valamint a közismert hacker, Kevin Mitnick.

A program megírására az ösztönözte, hogy az egyik előző nyertes, Sarah Flannery, világszerte híressé vált egy kriptográfiai algoritmussal. Ezt ugyan később feltörték, de ehhez szakemberek nemzetközi összefogására és több hónap folyamatos munkára volt szükség.

Osmani 3000 fontot nyert, emellett ő képviselheti Írországot az európai Ifjú Tudósok vetélkedőn, amit Budapesten tartanak idén szeptemberben.