A vállalatok elsősorban nem a forráskód nyilvánossága és a szoftver változtathatósága miatt választanak nyílt szoftvereket, hanem az ilyen rendszerek stabilitása és a jogtalan hozzáférés elleni védelem, valamint a költséghatékonyság miatt - derül ki egy európai uniós tanulmányból.
A nagyfokú stabilitás és a jogtalan hozzáférés elleni védelem a két legfontosabb indok, ami
miatt a vállalatok a nyílt forráskódú szoftverek mellett döntenek - áll a berlini székhelyű Berlecon Research tanulmányában, melynek elkészítését az Európai Unió támogatta. Ezzel szemben a nyilvános forráskód és a változtathatóság, tehát azok a tulajdonságok, melyek a nyílt forráskód definícióját adják, csak mellékes szerepet kapnak a választásnál - írja a "Nyílt forráskódú szoftverek alkalmazása vállalatoknál és közintézményeknél: Eredmények Németországból, Svédországból és Nagy-Britanniából" című tanulmány.
Költséghatékonyság
A stabilitás és a védelem után a harmadik legfontosabb érvként a licencköltségek megtakarítása miatti költséghatékonyságot nevezték meg a megkérdezettek. "Ez a motiváció egyre fontosabbá válik" vélekedett Dr. Thorsten Wichmann, a Berlecon Research ügyvezető igazgatója. "Az aktuális gazdasági helyzet, valamint a Microsoft termékek változó licencfeltételei egyre gyakrabban arra késztetik a vállalatokat, hogy komolyan számba vegyék a Windows és Microsoft Office kombináció alternatíváit." fűzte hozzá a vállalat vezetője.
A németek vezetnek
Svédországhoz és Nagy-Britanniához képest Németországban a leggyakoribb a nyílt forráskódú szoftverek használata: a 100 főnél többet foglalkoztató német vállalatok 44 százaléka alkalmaz nyílt forráskódú megoldást. Nagy-Britanniában 32 százalék, Svédországban 18 százalék ez az eredmény.
Sok a linuxos szerver
A nyílt forráskód legnagyobb elterjedtsége a szerver operációs rendszerek területén mutatkozik. Németországban a vállalatok és közintézmények 31 százaléka használ nyílt forráskódú szoftvert - mely nagyrészt Linux - a szerveren vagy tervezi ennek használatát egy éven belül. A megkérdezett országok átlagát tekintve ez a szám 16 százalék. A további átlagokat nézve, az általános, szerveroldali felhasználást követik az adatbázisszerverek átlagban 11 százalékkal, majd a weboldalak üzemeltetése átlagosan 10 százalékkal. A szerverek mellett az irodai, íróasztali használat is emelkedőben van: az asztali gépeken átlagosan 7 százalékos elterjedtséget regisztráltak.
A tanulmányt egy Európai Unió által finanszírozott kutatási projekt keretében végezték. Összesen 395 döntéshozót kérdeztek meg Németországban, Nagy-Britanniában és Svédországban, olyan vállalatoknál, ahol száznál több főt foglalkoztatnak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
