Wikimapia, az átfogalmazható térkép

2006.07.31. 10:00
Két hónappal közzététele után még mindig nem az igazi a Google Maps és a Wikipedia kereszteződéséből született, bárki által szerkeszthető digitális térkép. De hogy milyen lesz újabb két hét múlva, az csak rajtunk múlik. Amatőr kartográfusok, előre!

Egy papírtérképet úgy firkál össze az ember, ahogy akar: golyóstollal bekarikázza a teret, ahol éppen áll, aztán húz egy vonalat a legközelebbi kocsmáig, templomig vagy kuplerájig, és kész a testre szabott, grafikus útiterv. A digitális térképekkel ez nem megy ilyen könnyen, főleg ha az ember mások firkáira is kíváncsi, de most itt a webkettes megoldás, a Google Maps és a Wikipedia keresztezéséből létrehozott Wikimapia.

Lassan két hónapja, hogy Alekszandr Korajkin és Jevgenyij Szaviljev közzétette az egyik legígéretesebb közösségi térképet, amely kommentálhatóvá, címkézhetővé és ezek alapján kereshetővé teszi a Google önmagában rideg, személytelen világtérképét.

Írd tele az utcákat…

Az elmúlt két hónapban annyi kiderült, hogy minden szabadon szerkeszthető közösségi alkalmazás annyit ér, amennyit a felhasználók beletesznek – ahogy a Wikipedia online enciklopédiát naggyá tette a sok millió önkéntes, úgy teheti naggyá a Wikimapiát a jófejségből címkéző és kommentező többi millió. Ez viszont még odébb van.

A Wikimapia egyelőre ott tart, ahol a Wikipedia tartott nem sokkal az indulása után: szedett-vedett, esetlegesen elhelyezett leírások helyesírási hibákkal, tárgyi tévedésekkel és egyszerű ostobaságokkal.


A Wikimapia térképei beágyazhatók. Íme a beágyazott, interaktív Budapest.

A Budapest iránt érdeklődő, jó szándékú közösségi térképészek például már bejelölték a Duna hídjait („Margaret Bridge”, „Széchenyi Chain Bridge”, „Erzsébet Bridge”, „Liberty Bridge” és „Bridge Petőfi”); valaki jó érzékkel zászlót tűzött a főváros utolsó autentikus szórakozóhelyeinek egyike, a Sziget büfé helyére, és figyelemre méltó módon az Index szerkesztősége is felkerült a Wikimapiára.

A kevés bejelölt budai nevezetesség között megtalálható a „Petőfi barrack” és a „Marczibányi leisure center”, Pesten pedig a „cemetery Megyeri” és a „Trotting-race track” - a nevek mellett egyelőre nincs leírás, de ez azt is jelenti, hogy ha egy-két szemfüles cég kedvet kap, hatékonyan és ingyen telepöttyözheti a térképet saját reklámjaival.

… fogalmazd át a térképet

Néhány kiemelt kirakatprojekt azért felvillantja, értő kezek között mi mindenre lehet képes a Wikimapia: Róma központjának nevezetességei például egész becsületesen fent vannak, bár a Szent Péter-bazilika kupolájáról csak annyit tudni meg, hogy „Itt járt Jenne”, akárki is az a Jenne. A csernobili baleset helyszínén valaki szépen bejelölte mind a négy reaktort, de a négyes számú melletti területről csak annyi tudható meg, hogy az egy „nagyon radioaktív terület”. Van még mit tenni.

Igaz, ha valaki egy klasszikus webkettes alkalmazást szid, saját magát szidja: mivel a térkép szerkesztéséhez és a létező leírások javításához még regisztrálni sem kell, a Wikimapia minősége csak attól függ, ki mennyi időt szán az amatőr kartográfiára. A szent webkettő szellemében a „Bridge Petőfi”-t szerényen „Petőfi Bridge”-re javítottuk, és bár a változtatás a hídhoz tartozó leírásban azonnal megjelent, három órával később a térképen a híd még mindig „Bridge Petőfi”.

De hát nem is ez a lényeg. Hanem a közösségi érzés, a long tail, és a participatív média térnyerése a saját tömegétől megbénított, halálhörgések közepette vergődő mainstreammel szemben.



  • Hírek
  • Árfolyam