A régészek darabokra szedték Cameron Jézus-filmjét
További Történelem cikkek
-
30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben - A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
Bár még nem láthatták, a szakemberek ízekre szedték azt a vasárnap adásba kerülő dokumentumfilmet, amely Jézus állítólagos sírhelyét mutatja be. A filmet egy izraeli származású kanadai rendező, Simcha Jacobovici rendezte, a producere a háromszoros Oscar-díjas James Cameron. Az alkotást kommentáló régészek szerint mindketten csak a pénzre utaztak.
A Jézus elveszett sírja című film azt állítja egy jeruzsálemi sírkamráról, hogy a Megváltó nyughelye. A sírboltból tíz csonttartó kődoboz, osszárium került elő, amelyek egy család egy-egy tagjának maradványait tartalmazták. Az osszáriumokon a filmesek szerint Jézus, Mária és József neve, a Mária Magdaléna görög változata olvasható, valamint a Júda név – a filmesek szerint ő Jézus gyermeke lehetett.
Egy a hatszázhoz
A filmet beharangozó hétfői sajtótájékoztatón az alkotók a tíz ládából bemutattak kettőt, Jézus és Mária Magdaléna feltételezett csonttartóit. Csontokat ugyan nem találtak bennük, de a maradványokból sikerült DNS-mintákat venni, és az ontariói Lakehead Egyetem kutatóival elemeztették őket.
A vizsgálatok kiderítették, hogy a két minta gazdái nem voltak vér szerinti rokonok, ezért a filmesek szerint Jézus és Mária Magdaléna csak férj és feleség lehettek. Júda csonttartóján viszont nem végeztek DNS-tesztet, csak a sírfelirat alapján sejtik, hogy a néhai Jézus fia lehetett. "Nem vagyok tudós, egy bizonyos ponton túl már újságíróként kell végeznem a munkámat" – magyarázkodott a rendező a New York Timesnak.
Itt nyugszik Jézus (de nem a Megváltó)
A filmesek kormeghatározással és statisztikai módszerekkel próbálták igazolni, hogy az osszáriumban valaha porladó Jézus azonos a názáretivel. A ládákat valamikor i.e. 14 és i.sz. 70 között készítették, vagyis éppen abban az időszakban, amikor Jézus és családja élt. A torontói egyetem statisztikusa, Andrey Feuerverger a csonttartókonl telált neveket és korabeli népszámlálási adatokat használva valószínűségszámítással támogatta Cameronék feltételezését.
"Akkoriban 50 ezer emberből 2097-et hívtak Jézusnak. Közülük 397 Jézusnak volt Mária nevű édesanyja, és csak 123-nak az apját nevezték Józsefnek" – nyilatkozta Feuerverger az ABC Newsnak. A statisztikus számításai végén arra jutott, hogy 1:600-hoz az esélye, hogy nem a bibliai Jézus családja nyugodott a sírkamrában.
Dühös régészek
Cameronék alkotása alaposan felháborította a szakembereket. A szóban forgó sírboltot régészek már 1982-ben megtalálták Jeruzsálem Talpiot negyedében. Közülük Amos Kloner volt az első, aki megvizsgálhatta a leleteket, de nem tulajdonított nagy jelentőséget a sírboltnak. Mint az ABC Newsnak elmondta, a negyedben kb. 3 kilométer sugarú körben körülbelül kilencszáz hasonló sírbolt van. 71-ben megtalálható a Jézus név, kettőben olyan Jézusé, akinek az apját Józsefnek hívják.
"Abban az időben a Jézus, a József és a Mária nevek igen gyakoriak voltak. Valóban csak egyetlen példa van arra, hogy ezek együtt szerepelnek egy sírhelyen, de a lelet nem lesz a Megváltó sírboltja csak azért, mert a filmesek ezt állítják" – nyilatkozta Kloner, és kijelentette, hogy szerinte Cameronék csak pénzt akartak keresni a szenzációhajhász filmmel. A régész egyébként már 1996-ban is előadta a sírbolttal kapcsolatos kétségeit, akkor a BBC készített dokumentumfilmet a leletről.
Kloner kollégája, a bibliai antropológiára szakosodott Joe Zias még keményebb szavakat használt: "Nem tesznek mást, mint becstelen eszközökkel megpróbálják rászedni az embereket. A filmnek semmi köze Jézushoz." Zias néhány ellentmondást is felsorolt. Jézus családja szegény volt, sírboltot csak a tehetősebb középosztálybeliek engedhettek meg maguknak. De ha Jézusnak lett volna is elegendő pénze egy sírkamrára, valószínűleg Názáretben helyezte volna el a családtagok csontjait. "A tény, hogy a tudósok eddig sem szenteltek nagy figyelmet a filmben szereplő sírboltnak, magáért beszél" – erősítette meg kollégái állításait a CNN-nek William Dever, az Arizonai Egyetem nyugalmazott professzora, aki öt évtizeden keresztül dolgozott izraeli régészekkel.
Az egyik csonttartó osszárium
A Georgetowni Egyetem ABC Newsnak nyilatkozó teológusa, Thomas Reese "vallási és a régészeti prostitúciónak" nevezte Jacoboviciék munkáját. Reese szerint a DNS-vizsgálatok nem jelentenek semmit, mivel Jézusból nem maradt fenn összehasonlítási alapként használható DNS-minta.
Vermes Géza, az oxfordi egyetem vallástörténész-professzora osztotta kollégái kételyeit. "Azok a nevek, amelyek a sírban találhatók, a legáltalánosabb nevek abból az időszakból, ezért semmit sem bizonyítanak. Ezt az egész dolgot nevetségesnek tartom – mondta a professzor az Indexnek. - Igazából senki sem tudja, hol lehetett Jézus sírja. A hívők között a jeruzsálemi Szent Sír Temploma a legelfogadottabb, de csak azért, mert ehhez vannak hozzászokva. Tudományos szempontból ez sincs megalapozva; Jézus halála után majdnem 400 évvel találták ki, hogy azt fogják Krisztus sírjának nevezni."
Nem dől meg a dogma
Krisztus teste Hollywoodban
Jézus feltételezett maradványai az amerikai játékfilmeseket is megihlették már. A 2001-es A test című filmben Antonio Banderas egy fiatal papot játszik, akit egy régésznő mellé rendelnek, amikor kiderül, hogy a nő megtalálta Jézus csontvázát. A leletért politikusok, egyházak és vallási fundamentalisták harcolnak, papok veszítik el hitüket, majd végül kiderül, hogy a lelet egy közember maradványait rejti, akit történetesen szintén Jézusnak hívtak, és szintén keresztre feszítettek.
A keresztény vallási vezetők sem örültek a filmnek. Az egyik legismertebb dogma szerint Jézus halála után harmadnapra feltámadt, és a mennybe ment. Ha valóban megtalálnák Jézus sírját, alapjaikban ingathatná meg a keresztény egyházakat, ezért a hívők rossz viccnek tartják a nem kellően megalapozott állításokra épülő filmet. "Kísérlet az alapvető keresztény igazságok megtagadására" – jellemezte a művet a betlehemi Születés Templomának papja, Peter Boutross.
A jeruzsálemi Szentföldi Egyetem bibliakutatója, Stephen Pfann hasonlóképpen vélekedik: "A szkeptikusok szeretik kikezdeni azt a történetet, ami oly sokunknak kedves, de a keresztények nem fognak hitelt adni a filmnek." Pfann szerint az sem biztos, hogy egyáltalán Jézus neve szerepel a sírbolt egyik ládikáján. A régi szemita írásjeleket különösen nehéz megfejteni, és Pfann úgy véli, hogy a Hanun átírás közelebb áll az igazsághoz, mint a Jézus.
Cameronék kritikusai egyébként előszeretettel hasonlítják a dokumentumfilmet a Da Vinci-kódhoz. Dan Brown áltudományos körítéssel előadott sikerregénye is Jézus családjának sorsát dolgozta fel, és a bírálók szerint a film semmivel sem hitelesebb a nyilvánvaló fikcióként kezelendő könyvnél.
A magyarok még nem láthatják
Jacobovici Jézus családi sírja címmel kiad egy könyvet is feltételezéseiről, szerzőtársa Charles Pellegrino régész. Pellegrino Cameron barátja, több könyvet írt a Titanicról, és ő jegyzi azt a dokumentumregényt is, amelyből az Oscar-díjas rendező elkészítette Pompei utolsó napjairól szóló ismeretterjesztő filmjét. Pellegrinónak nincs jó híre a tudományos világban, amolyan szakterület nélküli bulvárrégésznek tartják.
A dokumentumet vasárnap este 9-kor (magyar idő szerint hétfő hajnali 3-kor) kezdi vetíteni az amerikai Discovery csatorna. Az európai otthonokban fogható Discovery egyelőre nem tűzte műsorra a dokumentumfilmet.
A Megváltó sírjai
Nem a talpioti sírkamra az egyetlen, amit Jézus sírjának tartanak. Az egyik leggyakrabban említett helyszín a Jeruzsálem óvárosában álló Szent Sír Temploma, ami állítólag azon a területen épült, ahol a Megváltót eltemették. A keresztények többsége is elfogadja ezt, egy kisebb részük azonban úgy véli, hogy Jézus a XIX. században Jeruzsálem mellett felfedezett, Kerti Sírként ismert barlangban nyugszik (ha őt nem is, Józsefet nagy valószínűséggel ide temették). Jézusnak indiai sírhelye is van, a kasmíri Roza Bol szentély. Néhány kisebb szekta úgy véli, Jézus túlélte a keresztre feszítést, majd keletre vándorolt, és itt halt meg. Nem ez a legvadabb elképzelés: egy másik szerint még messzebb jutott, a Japánban található Singo falucskában lett rizstermesztő, és itt lelt végső nyugalomra.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
