Lehullt a lepel a Gingerről

Nem kvantumlevitáció, nem antigravitációs terepjáró, nem szupravezető és nem etiópiai összeesküvés a világuralom megszerzésére - a Ginger/IT-rejtély megfejtéséhez azok jutottak legközelebb, akik átlapozták a Dean Kamen által beadott szabadalmakat, és egyszemélyes közlekedési eszközre tippeltek.

Mindenki táncoljon!

Az online fórumok önkéntes nyomozói jó munkát végeztek, több olyan összefüggést is megtaláltak, amelyek később valósnak bizonyultak.

A Ginger kódnév valóban Kamen egyik korábbi fejlesztéséből, az egyensúlyozással irányítható iBot kerekesszékből származik. A rokkantakat szabad mozgáshoz (kültelki forgolódást és lépcsőzést is beleértve) segítő robotszéket Fred néven fejlesztette az ötvenéves überfeltaláló.

Dean Kamen és a tárgy

A Fred név a Fred Astaire nevéből képzett szóviccből, a Fred Upstairs-ből (Lépcsőző Frédi) származott. Innen már csak egy asszociációs ugrásra van Ginger Rogers, a géppuskalábú, monokróm bőrszínű színművész, Fred Astaire táncpartnere.

A Ginger egyébként Segway néven kerül a boltokba.

Használati utasítás: Próbáljon elesni!

A Ginger és Fred közötti lényegi összefüggés egyébként az, hogy a robotszék különleges igényeket kiszolgáló egyensúlyozó-irányító mechanizmusát Kamen átemelte egy átlagos igényeket kiszolgáló utcai közlekedési eszközbe.

A Kamen-féle padkafutó elsőre megrázó élmény. Mivel kerekei nem egymás előtt, hanem egymás mellett helyezkednek el, az első próbánál az ember egy kiadós hasra esésre készül fel mentálisan és fizikailag. Az eszköz azonban önálló robotvégtagként működik, és nem hagyja hasra esni a júzert - az egyensúly megváltozásának hatására hasra esés helyett előre indul el, hanyatt esés helyett pedig hátra. Az irányváltoztatás egy hagyományos biciklikormány ide-oda rángatásával lehetséges.

Igazi robot

Kartondobozból, kulcsokkal ugyan a felépítményt gyorsan össze lehet állítani, a Segwayt működtető rendszer nem barkácstéma. Az egyensúlyozó rendszer a biológiai analógia alapján a következő: az érzékelés szerepét egy pár a repülőiparból kölcsönzött giroszkóp és egy marék szenzor játssza, az agy szerepét tíz processzor látja el (három PC-re való teljesítményt nyújtanak, a szoftver állítólag nem Windows), az izmokat pedig elektromotorok helyettesítik.

A járgány egy feltöltéssel huszonhét kilométert képes megtenni, teljes sebességgel egy óra alatt teszi meg ugyanezt a távot. Nyári piknikre így nem nagyon alkalmas, viszont könnyed és gyors belvárosi mozgásra kifejezetten ideális - Kamen szerint olyannyira, hogy egy nap találmánya veheti át az autók helyét a zsúfolt városrészekben.

Milliárdos piacok

Egyes hírek szerint az információtechnológiai szektor fejesei rendkívül szkeptikus emberek. Jeff Bezosból és Steve Jobsból azonban megállíthatatlanul bugyborékolt a nevetés, amikor a Kamen kipróbáltatta velük a padkafutót. Az előbb említett úriemberek az Amazon.com és az Apple vezérigazgatói, és a Credit Suisse First Boston nevű bankkal együtt harmincnyolcmillió dollárt toltak össze, hogy a Segway Company felépíthesse gyárát.

Kamen és a Segway a golfautócskák piacán kívül még a kínai biciklistákat is szeretnék meghódítani. A kínai piacon még egy részsiker is kőgazdaggá teszi a tulajdonosokat, a gurulós szórakozásra azonban - a durvának mondható háromezer dolláros ár miatt - egyelőre csak a fejlett Nyugat pályázhat.

Az exkluzív arcok - az amerikai posta (U.S. Postal Service) és az Amazon - már a jövő év elején megkezdik a jármű tesztelését raktárakban és zűrös környékeken. A New Hampshire-i Manchesterben felhúzott gyárcsarnok pedig, 2002-ben, nem közölt időpontban kezdi meg a negyvenezer darabosra tervezett tömegtermelést.