Brüsszel új csendőrt állítana a távközlési piacra

Eddig is beleszólt az Európai Unió a távközlési iparág működésébe, és a most hatályos (2002-ben elfogadott) keretszabály roppant sikeres: hatására felszabadult a távközlési piac, és csökkentek az árak. Radikális változtatásokra a legtöbb tagállamban momentán nincs is szükség, de van néhány kivétel. Például azok az országok, ahol a hírközlési hatóság függetlensége igencsak megkérdőjelezhető. Emellett sok országban még mindig óriási erőt képviselnek az inkumbensek (a korábban monopolhelyzetben lévő szolgáltatók), és riválisaiknak legfeljebb papíron vannak ugyanolyan lehetőségeik.

Brüsszel erre a problémára azt a megoldást találta ki, hogy a bizottság a jelenlegi gyakorlattól eltérően nemcsak a jelentős piaci erőnek számító távközlési cégek kijelölésébe szólna bele, hanem a jelentős piaci erőkre rákényszerítendő kötelezettségeket is meghatározná. Tehát bármit is találna ki a nemzeti hírközlési hatóság, a bizottság megvétózhatná a döntést. Léltrehoznának egy új uniós szintű hatóságot is, amely segítene az egységes szabályozást megvalósítani.

A távközlési piaci szuperhatóság kezébe rögtön új fegyvert is adna Brüsszel, mégpedig a funkcionális szétválasztás kötelezettségét. Ez annyit jelent, hogy ha egy adott távközlési piacon nagy a gond, a hatóság akár úgy dönthet, hogy a jelentős piaci erőnek külön cégbe kell szerveznie az infrastruktúra fenntartását és a szolgáltatások nyújtását. Ilyen drasztikus beavatkozásra azonban csak olyan országokban van esély, ahol nincs párhuzamos infrastruktúra, nem verseng egymással telefonhálózat és kábelhálózat.

Nem akarják

A csúcshatóság létrehozatalát több tagállam ellenzi. A német gazdasági minisztérium szerint semmi szükség nincs arra, hogy újabb központosított csúcsszervet hozzanak létre az Európai Unióban, tovább növelve a bürokráciát, írja az MTI. Persze tudni kell, hogy pont Németországban is vannak problémák: a Deutsche Telekom nem akarja megnyitni riválisai előtt a vadonatúj VDSL-hálózatát.

A szétválasztást ellenző szolgáltatók azzal érvelnek, hogy egy ilyen lépés visszafogná a jövőbeni befektetéseket. Brüsszel azonban a briteknél már megvalósult szétválasztás alapján úgy véli, hogy ennek éppen az ellenkezője történik majd. Nagy-Britanniában fellendültek a fejlesztések, több vonalat vettek át a riválisok a volt inkumbenstől, és csökkentek az árak.

Más kézbe

Brüsszel egyébként azért szeretné felállítani az uniós hatóságot, mert nem eléggé egységes a nemzeti hatóságok működése, adott problémára más-más választ adnak. Márpedig az unió távközlési iparága egységes szabályozási környezetben versenyképesebb lenne. Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke ennek ellenére rossz ötletnek tartja az új hatóság felállítását. A most említett javaslatok leghamarabb 2010-2011-ben lépnének életbe, és addig is bőven van tennivaló. Jönnek az új generációs hálózatok - például az optikai hozzáférések -, és már ezekre is egységes szabályozást kellene kialakítani, mondta lapunknak az NHH első embere.

Pataki Dániel szerint jobb lenne, ha a már meglévő szervezeteknek adnának nagyobb szerepet, ilyen például az ERG, az Európai Szabályozók Csoportja. Jövőre Pataki Dániel lesz e szervezet elnöke, de az ERG irányításában mindig részt vesz az előző és a következő év elnöke is (most angol, olasz és magyar trojka vezeti a csoportot). Pataki Dániel ezzel megmaradna a nemzeti hatóságok szerepe is, ami fontos, mert jobban rálátnak a belső piaci folyamatokra.

Viviane Reding, az Európai Bizottság távközlési biztosa azt is javasolja, hogy a vezeték nélküli internetszolgáltatás alapjául szolgáló rádiófrekvenciákhoz való hozzájutást könnyítsék meg a szolgáltatók számára, írta az MTI. Emellett újdonság lenne, hogy egy frekvencia birtokosa szabadon megválaszthatja majd, mire használja a frekvenciát. Jelenlegi a hatóságok szigorúan meghatározzák felhasználás módját.

Az új szabályozás a ZDNet szerint még az internet semlegességét is érinti, azt a kérdést, hogy a szolgáltatók előnyt adhatnak-e bizonyos adatforgalomnak – például a fizetős videoletöltéseknek a fájlcserélők adatcsomagjaival szemben. Az ilyesfajta előnybe helyezés kritikusai szerint a szolgáltatók annak a tartalomgyártónak kedveznének, amelyik többet fizet. A Bizottság azt szeretné, ha a felhasználókat előre tájékoztatnák, ha bizonyos szájtok elérése korlátozott.