A tavaly ősszel beharangozott "válságstratégia" értelmében a távközlési piac kétpólusúvá válását kívánja ösztönözni az informatikai és hírközlési tárca, mert az alternatívnak nevezett oldalról kinövő új vezetékes cégcsoportosulás helyzetbe hozása, a távközlési piac kétpólusúvá válása szakértők szerint élénkítené a távközlési versenyt. A volt monopólium, a Matáv-csoport által dominált szektor ugyanis jelentős lemaradásban van az EU-átlaghoz képest, és a verseny hiánya veszélyezteti - többek között - az internetpenetráció drasztikus növelésének kormányzati célkitűzését is. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter szerint a fajsúlyos Matáv-versenytárs létrejötte nemcsak a kormányzat érdeke, hanem azoknak a pénzügyi befektetőknek is, amelyek hajlandók a Matáv-csoporttal versenyző hazai vállalkozásokat egyesíteni.
Első körben: Vivendi, Pantel, Hungarotel
A piaci szereplők a közelmúltban tulajdonost váltó Vivendit, a Pantelt, továbbá a Hungarotelt, a GTS-Datanetet és az Antenna Hungáriát emelik ki a lehetséges fúziós partnerek között, hozzátéve, hogy a piacvezető kábelszolgáltató, az UPC későbbi részvétele sem kizárt. A legjelentősebb növekedési potenciált forrásaink a Pantelban látják, amit első körben az önállóan szerény növekedési lehetőségekkel, ám koncessziós területekkel bíró Vivendivel és Hungarotellel kombinálva ütőképesebb formáció jelenhetne meg a magyar piacon. Az érintett vállalatok is fúziópártiak, a Vivendi nem elég hatékony működése és a Hungarotel magas adósságállománya azonban csak a kisebbik akadály a Nagy Terv megvalósulása előtt, amire legkorábban az év végén, vagy a jövő év elején kerülhetne sor.
Szabályozási hiányosságok
A tervbe vett fúzió előtt tornyosuló legjelentősebb akadály - forrásaink egybehangzó állásfoglalása szerint - a nem megfelelő törvényi szabályozás, ami a befektetőket is távol tartja a magyar távközlési piactól. A fúzióra csak akkor kerülhet sor, ha az állam olyan, kiszámítható, viszonyokat teremt, amelyekre üzleti tervet lehet építeni. A szakminisztérium azonban az erre vonatkozó ígéretei ellenére tovább késlekedik a hírközlési törvény módosításával, és nem látszanak azok a további szabályozáspolitikai mérföldkövek sem, amelyek ismerete nélkül senki sem kockáztat ezen a piacon. A legjelentősebb szabályozási hiányosságok között az Egyetemes Távközlési Alap kérdését, a viszonteladói és végfelhasználói árrés szabályozatlanságát (tehát hogy a Matáv bizonyos szolgáltatásokat drágábban adhat versenytársainak, mint ügyfeleinek) és a számhordozhatóság megoldatlanságát említik.
A minisztérium "bénázik"
"Fúzió nélkül nem lehetünk igazán hatékonyak, megfelelő szabályozás hiányában azonban nem fuzionálhatunk" - jellemezte a helyzetet a távközlési piac egyik prominens szereplője, aki szerint a szakminisztérium "bénázik". Karakteres, versenybarát szabályozás nélkül azonban nem lesz előrelépés a kérdésben, a további halogatás pedig könnyen meghiúsíthatja nem csupán az év végére tervezett fúziót, de a kormány célkitűzéseiben szereplő internetpenetráció - a lakások 15 százalékának ellátásának - elérését is. Pedig az egyre türelmetlenebb alternatívok szerint ebben a kérdésben politikai konszenzus van, hiszen még a Fidesz is támogatja az erre irányuló erőfeszítéseket.
Kié lesz a Pantel?
| |
A piaci információk szerint elképzelhető, hogy honi távközlési piac két-, illetve hárompólusúvá alakításában a Pantel Rt. is szerepet kaphat. Önmagában azonban a cég nem alkalmas arra, hogy a Matáv versenytársává váljon. Ennek oka, hogy a cég indulásakor a vezetőség úgy döntött, hogy egy szűk, ám fizetőképes szegmenst céloz meg, mégpedig az üzleti kommunikációt. Így a Pantel csak egy cégcsoport részeként válhat a duális távközlési piac részesévé.
Ismert, hogy korábban a Vivendit megvásárló cégcsoport, GMT Communications Partners, illetve az American International Groups informálisan vételi ajánlatot tett a KPN 75,2 százalékos részvénypakettjére. Ezt azonban a holland cég elutasította. Panteles körökben azonban továbbra is tartja magát az a nézet, hogy a cég holland tulajdonának egy részét, vagy az egészet eladják. Ezt támasztja alá, hogy a KPN két éve (egyes hírek szerint a bankok nyomására) eladásba kezdett mind Kelet-Európában, mind pedig az ázsiai térségben.
A cég értékesítésére két forgatókönyv lehetséges. Úgy tudjuk, hogy akár már március-áprilisra tető alá kerülhet a megállapodás a majdani vevővel, míg van olyan vélekedés is, hogy csak az év végére. Információink szerint mégsem elképzelhetetlen, hogy az AIG-GMT csoport veszi meg a KPN-től a céget. Ez azonban hosszabb folyamat, hiszen amellett, hogy a Vivendi-tranzakciót is le kell zárnia, meg kell várnia a versenyhivatali eljárás végét is.
Más vélekedések szerint inkább bankok körében kell keresgélni a majdani vevőt. Úgy tudjuk, hogy a KFKI is növelni szeretné részesedését a Pantelben. Egyszer már felmerült, hogy a KFKI másokkal együtt bevásárol a Pantelben, ám akkor nem sikerült megfelelő árat kínálnia. Azóta azonban a Pantel "olcsóbbá vált", így újra esélye lehet a KFKI-nak. Annál is inkább, mert a Pantel belső filozófiája nem teszi lehetővé, hogy tisztán pénzügyi befektetőnek értékesítsék a céget. A vételben szakmai befektetőnek is lennie kell.
kecso
|
|
5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!