Az Egyesült Államokban az egyébként viszonylag alacsony arányú kalózkópia-használat 6,5 milliárd dollár bevételkiesést okoz a szoftveriparnak, ami abszolút értékben messze meghaladja a többi országét.
Ázsia és Kelet-Európa vezet
Legmagasabb az ázsiai és kelet-európai országokban a másolt szoftverek aránya. A feketelistát Vietnam, Kína és Ukrajna vezeti. Ezekben az országokban a kilencven százalékot is meghaladja az alkalmazásban lévő másolt szoftverek aránya. Oroszországban 87 százalékos az arány. Kelet-Európa átlaga 71 százalék, míg Nyugat-Európáé 36 százalék. A nyugat-európai országok között a legtöbb másolt szoftver a görögországi számítógépeken fut.
Világszerte egy-két százalékkal emelkedett az illegális szoftverek forgalma tavaly 2002-höz képest. Az ezáltal keletkezett bevételkiesés eléri a 28,79 milliárd dollárt. A másolt szoftverek aránya a piac egészéhez képest azonban kissé csökkent, a 2002-es 39 százalékról 36 százalékra.
A leginkább expanzív számítástechnikai piacok, így például Kína, Oroszország és India egyben a másolt szoftvereket legnagyobb arányban alkalmazó piacok is. Amennyiben ezeken a piacokon nem csökken a másolt szoftverek aránya, az komoly kihatással lesz a világ átlagos illegálisszoftver-használati arányára is. Ennek tíz százalékos csökkentése a BSA és az IDC számításai szerint egymillió munkahelyet teremtene világszerte és 400 milliárd dolláros ipari termelés növekedést gerjesztene. A BSA ezzel az indoklással kívánja alátámasztani az illegális szoftverhasználat elleni szigorúbb fellépést.