Milliárdos kárt okoznak
Az Európai Unió új tagállamai közül egyedül Csehországban jobb a helyzet, mint nálunk: a cseheknél a számítógépes programok negyven százaléka volt hamis, míg a szlovákoknál ez az arány ötven százalék, az észteknél 54 százalék, a letteknél 57 százalék, a lengyeleknél és a litvánoknál pedig egyaránt 58 százalék volt.
A felmérés szerint tavaly világszerte ötvenmilliárd dollárt költöttek személyi számítógépeken futó kereskedelmi szoftverekre, míg a ténylegesen telepített szoftverek értéke nyolcvanmilliárd dollár volt. A kettő különbsége, azaz harmincmilliárd dollár az illegális szoftverek értéke, vagyis ekkora kár érte 2003-ban a legális szoftverpiac szereplőit a kalózmásolatok miatt. Magyarországon ez a kiesett forgalom az IDC szerint 96 millió dollár, a jelenlegi árfolyamon számolva közel 19,5 milliárd forint.
Kelet a listavezető
A kelet-európai országoknak azonban bőven van még hova fejlődnie ezen a téren. Az összes, így a fejlődő régiók között is, itt a legmagasabb az illegális szoftverek aránya. Kelet-Európában tíz programból hét kalózpéldány, míg Latin-Amerikában ez az arány 63 százalék, Közép-Keleten és Afrikában 55 százalék, az ázsiai-csendes-óceáni térségben pedig 53 százalék. Bár ez utóbbi régióban van a négy legnagyobb illegális szoftverhasználattal rendelkező országból három (Kínában és Vietnamban egyaránt 92 százalék, Indonéziában pedig 88 százalék ezen programok aránya), két, relatíve jobb mutatóval rendelkező ország, Japán és Ausztrália csökkenti a térség átlagát. Míg Kínában és Vietnamban a legmagasabb, addig az Egyesült Államokban a legalacsonyabb az illegális szoftverek aránya. Érdekes, hogy míg az USA-ban a programok mindössze 22 százaléka kalózmásolat, a piac méretei miatt mégis ebben az országban okozták tavaly a legnagyobb veszteséget az ilyen szoftverek: a közvetlen kár értéke elérte a 6,5 milliárd dollárt.