Az állam bukik a T-fúzióval

"....A fentieken túl a szélessávú beruházásokból származó adókedvezmények, valamint az anyavállalati adóveszteségek felhasználása is hozzájárul a Csoport eredményességének javulásához" - áll a Magyar Telekom (a T-Mobile és az anyacég egyesülését kimondani hivatott) novemberi közgyűlésére szóló meghívó háttéranyagában. Az egyesülés befektetőknek sorolt előnyei között az MT szerint csak az egyik, de aligha elhanyagolható szempont az elérhető adómegtakarítás, ami nyilvánvaló érdeke minden cégnek. Ennek mértéke azonban a cég szerint egyelőre nem ismert: az Index kérdésére az MT szabályozói kapcsolatok és árpolitika ágazatának igazgatója, Vasváriné dr. Menyhárt Éva úgy fogalmazott: a jövőben fizetendő társasági adó, illetve az igénybe vehető adójóváírás mértékét a cég eredményessége határozza majd meg, azonban ezt illetően - tőzsdei cég lévén - nem bocsátkozhatnak jóslatokba.

Milliárdos kedvezmények

Megteszik ezt azonban más piaci szereplők: a jelenlegi helyzetben a legutóbbi lezárt adóévet nézve egy óriási nyereséget (T-Mobile) és egy a nullszaldó körüli (MT) mérleget felmutató társaság olvad egybe - hangsúlyozzák, ez pedig lehetőséget kínál az MT-nek arra, hogy biztosan igénybe vehesse a kormány által 2003 óta biztosított, a szélessávú technológia kiépítéséhez kapcsolódó adókedvezményt. A kormány 2003 júliusában fogadta el az erről szóló határozatot, melyet a piacon részben már akkor is a Medgyessy Péter miniszterelnök által még februárban meghirdetett Európa-tervben megígért olcsóbb internet ellentételezéseként értelmeztek. A lehetőség később a többi szolgálató számára is bővült, és összegszerű korlát helyett a fejlesztési költségek felének leírhatóságát biztosítja a befizetendő adóból.

Ezzel szemben viszont az MT nem igazán tudta eddig kihasználni a lehetőséget: Vasváriné dr. Menyhárt Éva kérdésünkre azt mondta, "2003-ban az MT felhasználta az évi szélessávú internet adókedvezményeinek egy (kisebb) részét. 2004-ben pozitív adóalap híján nem használtunk fel kedvezményt. A hatályos jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a cég 2009-ig felhasználhassa az állam által odaígért, de addig fel nem használt szélessávú internetes adókedvezményeket." (Az MT 2004-es beszámolójában szereplő adatok szerint a cég 2003-ban 506, tavaly 52 millió forint társasági adót fizetett.)

Az Index által megkérdezett piaci szereplők jellemzően 6-8 milliárd forint közé tették azt az összeget, melyet az MT által bejelentett eddigi fejlesztések fényében a társaság feltehetően leírhatott volna a befizetendő társasági adóból - ha 2004-ben érdemi befizetése van. Az MT adózás előtti eredménye 2004-ben jelentősen, közel negyven százalékkal csökkent, így e tekintetben a leány, a T-Mobile 2004-ben már meg is előzte az anyavállalatot. A képlet tehát egyszerű: az összeolvadás révén nőni fog a közös, de akár nagyobb részben a T-Mobile által generált társasági nyereségadó, melyből viszont az MT-nek biztosított kedvezmények is lehívhatóak lesznek. Egyes értelmezések szerint az is felmerülhet, hogy amennyiben az üzletággá váló T-Mobile végez a kormányhatározatban nevesített, szélessávú technológiával kapcsolatos fejlesztéseket, akkor ezek után is igénybe vehető az adókedvezmény.

A kormány engedélye nélkül nem megy

A Magyar Telekom Rt. és a T-Mobile Magyarország Rt. összeolvadásával kapcsolatban felmerülő adóügyi és költségvetési kérdésekben a Pénzügyminisztérium és az APEH hivatott tájékoztatást adni - válaszolta az Informatikai és Hírközlési Minisztérium az Index azon kérdésére, vizsgálták-e, eddig mennyi kedvezményt vehetett igénybe az MT, és mi lehet a helyzet az egyesülést követően. Az IHM számára pedig aligha megkerülhető, hogy tisztában legyen e kérdésekkel: a magyar állam nevében akár kétfelől is szükség lehet arra, hogy jóváhagyja a fúziót. Egyrészt az MT-ben birtokolt állami aranyrészvény - bár alapvető funkciója nem ez - egyes értelmezések szerint lehetőséget adhat arra, hogy - mint MT tulajdonos - az állam vétót emeljen az egyesüléssel, mint stratégiai kérdéssel szemben.

Ami viszont biztos: az 1993-as GSM-koncessziós szerződések kitértek arra, hogy miniszteri engedély szükséges a koncessziót elnyerő társaságban beálló meghatározott százalékot elérő tulajdonos változásához. Ilyenről jelen esetben ugyan nincs szó - a T-Mobile már most is az MT száz százalékos leányvállalata -, de kérdés, hogy a jogutódlásra (az egyesülés után a koncessziós jog birtokosa az MT lesz) hogyan tért ki a 1993-as szerződés. Ezzel kapcsolatban az IHM csak annyit válaszolt lapunknak: "a kérdés részletes vizsgálata folyamatban van. A minisztérium a T-Mobile koncessziós szerződés versenyre vonatkozó szabályait alapul véve folytatja az elemzést, és tárgyalásokat folytat a társasággal. Ennek megfelelően a kérdésben szereplő engedélyt az IHM nem adott ki". Ugyanakkor a tárca korábbi közleményében már az egyesülés bejelentését követően jelezte: nem látja okát a tervezett jogügylet megakadályozásának, miután a kérdésben konzultált a gazdasági illetve pénzügyi tárcával, a Versenyhivatalal és a Nemzeti HÍrközlési Hatósággal is. Az állami szervezetek versenyjogi aggályokat sem támasztottak, és nem osztották azt más távközlési szolgáltatók által megfogalmazott kritikát, hogy az egyesülés szabályozási hiányosságokat vetne fel.

Csomagmegállapodás születhet

A tárca válasza megerősíteni látszik az Index azon információját, miszerint a 2008-ban lejáró koncessziós szerződések újratárgyalása is megkezdődött, és akár a kormányváltást megelőzően be is fejeződhet. Az egyik jogi megoldás ugyanis az lehet, ha a koncesszió meghosszabbítását előrehozva az új jogosultként már az MT tűnik fel. A kérdést nehezíti, hogy információink szerint ez esetben a Pannon GSM-mel is párhuzamosan kell(ene) előre megállapodni, márpedig ez nem könnyíti meg azt az esetleges kormányzati szándékot, hogy amit az MT adóban elnyer az egyesüléssel, azt legalább részben a koncessziós díjakban fizesse vissza a költségvetésnek.